2013. október 7., hétfő

2013.07.16-22.

Balatonalmádi nyaralás
Három körül érkeztünk Almádiba az Erzsébet szállodába, a Kolostor Hotelbe. Két három ágyas szobát kaptunk egymás mellett, összenyitható sajnos nem volt. Maga a hely ezer éves, nem nagy szám, de aludni megtette. Délelőtt és délután viszont volt két-két óra, amikor a lenti társalgóban animátor foglalkozott a gyerekekkel. Adri kedves, fiatal lány volt, sokszor nem vettük igénybe a szolgáltatásait, egyszer társasoztunk/rajzoltunk a hét folyamán, míg Attila dolozott, ill. az arcfestős napon varázsolta lepkévé a két nagyot, Panna csak a kezére kért egy körtét ill. egy virágot. A szállásismertető szerint egy km távolságra van a Balaton, bár szemmértékkel felmérve kicsit kételkedtünk de azért elindultunk gyalog, hogy megnézzük a környékbeli strandokat. Öt km-t gyalogoltunk legalább, mire elértük az első strandot, ahol nagyon rendesek voltak beegedtek minket jegy nélkül (fürdőcuccot sem vittünk), hogy felmérjük a helyet. Csajok ellenőrízték a víz hőmérsékletét, aztán továbbindultunk vacsorázni. Találtunk egy remek játszóteret, megnéztük a hajóállomást, pizzát ettünk a parton. Majd továbbsétálva megtaláltuk a másnapi füdőhelyünket a Wesselényi strandot. Visszafelé a szállásra Panna elaludt Attila hátára kötve :-D
Reggeli után útnak is indultunk. A strand hatalmas és a gyerekeknek kialakítottak egy homokkal feltöltött részt, ami teljesen olyan, mint egy homokos tengerpart, a lányok imádtak a nedves homokban tapicskolni, építettünk rengeteg várat. A víz kicsit hideg volt a harminc fokos medencéhez szokott szervezetünknek, de meg lehetett szokni egy idő után. Csodaszép fa játszó van a „tengerpart” mellett, így aki nagyon fázott a fürdőzés után, főhetett a napon is J . Finomakat ettünk a büfékben, az árak sem voltak nagyon elszállva, kedvesek voltak mindenhol, a kabinosnénitől kezdve a fagyisig.
A csütörtöki reggeli után Balatonfüredre indultunk, Lilusnak jelenése volt a lézerakupunktúrás kezelésén, utána pedig az Annagora viziparkba indultunk. Nagyon jól érezték magukat a lányok, alig akartak hazaindulni este. Remekül felszerelt gyerekmedencéjük van, mindenféle méretű csúszdával, kalózhajóval, finom langyos vízzel. Vettünk csúszdajegyet is és háromszor-háromszor lehoztam őket egy dupla gumiban az őrült folyón. Élvezték nagyon. A pancsolás után megnéztük a Tagore-sétányt, hattyút etettünk, lányok ugrálóváraztak, és étteremben vacsiztunk a sétányon.
Pénteken strandolás volt megint, este pedig Csopakra menntünk táncolni. Éppen Bokáék zenéltek, csajok nagyon jól érezték magukat. Először Panka állt ki ropni, aztán a nagyok is bemelegedtek. Kicsit később mi is beszálltunk a buliba, amit lehet, hogy nem kellett volna, mert Attila forgatott egy olyan figurát, amit hirtelen nem ismertem meg, elvesztettem az egyensúlyomat, kicsúszott a kezem az övéből. Ő meg utánamkapott, de már csak a hüvelykujjam tudta elkapni, annál fogva tartott meg és húzott vissza. Még befejeztük a számot, de iszonyúan fájt az ujjam és az egyik oldalra furán mozgott. Ekkor már fél tíz volt, a lányok fáradtak, Panka beájulva a hátamon a mei-tai-ban, így indultunk a szállásra. Éjjel nem sokat aludtam és reggelre csúnyán bedagadt a hüvelykujjam.
Kilencre be voltak jelentve a csajok lovagolni, így viszonylag korán keltünk és reggeliztünk. Dorka volt az első, ő hajlandó volt futószáron ügetni is ill. próbálkozni vele, Lili inkább csak sétált körbe-körbe. Panka meg alig várta, hogy sorra kerüljön, szinte felugrott a lóra. Őt csak vezetgették egy kicsit, elég murisan festett a hatalmas Csöpkén, ahogy büszkén körbevigyorogja a fejét. Innen a veszprémi kórházba mentünk, ahol hamar kiderült, hogy elszakadt a szalagom, így a nap további részét már gipszben abszolváltam. Ezért a fűzfői bobozást csak az apjukkal élvezhették a csajok, ezúttal Attila hozta le őket felváltva, háromszor egymás után. Közben megvettem a száguldás közben készült képeket, majd gyrost ebédeltünk a büfében. Visszamentünk a szállásra kicsit pihenni, mert este Attila volt kollegájához mentünk vacsira.

Sajnos hamar eljött az utolsó nap, reggeli és kipakolás után Tagore-sétányozni mentünk, mert a lányoknak nagyon bejött, úgy volt, hogy délután még fürdünk is egy utolsót, de végül elpilledtek és már nem volt hozzá kedvük, így hazafelé indultunk három körül.
































Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése