Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: március, 2015

I. Országos Gátőrfutás

Szeretem az olyan futóeseményeket, amik a közelben vannak és a gyerekek is találnak maguknak megfelelő távot, így nem volt kétséges, hogy ott leszünk a Víz Világnapja alkalmából szervezett gátőrfutáson.
1,1 km volt a családi futás és 2,2 km a "verseny". Az összes gyerek lefutotta a az egy kört, nagyon büszke voltam rájuk, főleg Lilóra, aki betegen nyomta végig, ami valószínűleg nem volt túl okos ötlet, de nem akart kimaradni a programból. Kilencre mentünk, átvettük a pólókat, majd lesétáltuk a távot, hogy tudjuk, merre kell majd menni. Anyuék jöttek tíz előtt, hogy vigyázzanak majd a csajokra, amíg mi futunk, Apu fényképezett is.  Az első kör után volt egy kis pihi a versenyig, ami nem igazán esett jól, mert kicsit lemerevedtem. Dorka addig könyörgött/duzzogott, hogy végül magunkkal vittük a versenytávra is. 5:45 kilométert diktált az első körben, jól el is fáradt, így nem tiltakozott amikor féltávnál mondtuk neki, hogy szálljon ki.  Azért hazafelé még kiszállt velem a Vidin…

Belvárosi séta

Lilus csütörtök estére belázasodott, így pénteken kihagyta a sulit és a doktornőnél kezdtük a reggelt. Rendesen zörgött a tüdeje felett, keddig biztosan nem megy, akkor megyünk vissza kontrollra. Kapott antibiotikumot végre, most már talán kikeveredünk az egy hónapja tartó köhögésből. Nem tudom hány üveg köptetőt ettek már meg az utóbbi időben.
Délutánra Alma koncert jegyünk volt és mivel láztalan volt, elmerészkedtünk. Eredetileg Dorkával és Pannival táncházba mentünk volna utána, Lili meg haza Attilával pihenni, de végül belvárosi séta lett belőle.












Kétségtelenül itt a tavasz

A nyúl megtette első idei sétáját a kertben. Nem is igazán nevezném sétának, mert úgy rohant, hogy Liló lobogott utána a póráz végén. Igen viccesek voltak, jól szórakozott mindenki. A nyúl is, a gyerekek is, én is és még néhány arra járó, aki látta a mutatványt :-)
Miután kiélvezte a szabadságot, azért legelt is kicsit.


Végre kint lehet teregetni és lecseréltem a téli futócuccot is, mert már meleg volt. Elültettük az árvácskákat és alig lehet berángatni a lányokat délutánonként az udvarról.

A vasárnapi lovaglás is szép időben zajlott.






A nagyok ügyesek voltak, újra futószár szökevények lettek, Panka pedig úgy feszít a magasban, mintha mindig ezt csinálta volna :-)

Délután Lackót köszöntöttük, nagyon jól eljátszottak most a gyerekek. Érdekes volt, mert a múltkor meg alig szóltak egymáshoz.

Lilinek csütörtökön sportversenye lesz a suliban, Arak által szervezett három próba és beválogatták a hat fős csapatba az osztályból. Ha lehet, belógok megnézni :-)

Március második hete

Úgy elröppent, mintha nem is lett volna.
Kedden Pankához mentem fogadó órára, kicsit tartottam tőle, mert itthon a kedves kisasszony mostanában két szót használ leginkább, az egyik a NEM, a másik pedig a DE. Bár Erika néni mondta, hogy nincs vele semmi gond, csak az évi egy kötelezőt kell letudni, azért volt bennem egy kis nyugtalanság. Persze a Manci az óvodában tudja mi a rend, rakodik, imád kisinaskodni, szívesen vállal feladatot,  egy középső csoportos mintaképe :-). Kicsit szégyenlős, ha szerepelni kell, de például a keddi Hetedhét Múzeumos foglalkozáson Márti néni szerint jobban betartotta a szabályokat, mint a nagyok. Úgyhogy minden rendben van vele. Andrissal továbbra is jókat játszanak, Márti néni mesélte, hogy valamelyik nap ültek a szőnyegen és Andris átkarolta a vállát. Kár, hogy nem láttam.
Délután a doktornőhöz is beugrottunk, Lilkónak laborbeutalóért és megnézettem Lilit és Pannit, mert még mindig köhögnek. Doktornő szerint tüdejük tiszta, torkuk szép, egyék az izlandi …

Sára-tanya