Háromból három

kitűnő bizonyítvány. Kétségtelenül jó volt hallani, de nem ezért vagyok rájuk büszke, hanem a rengeteg befektetett munkáért. Ha ez négyesre lett volna elegendő, akkor is ugyanilyen boldog lennék.
Mert ezek a lányok heti öt edzés mellett nyújtották ezt a teljesítményt és ne hagyjuk ki a hangszeres és a szolfézs órákat sem, valamint a kóruspróbák is említésre méltók.
Megtanulták, hogy ha hazaérnek edzésről, akkor nem a játék az első, hanem bepótolni az elmaradt házi feladatot, megtanulni a leckét. Tették mindezt többnyire szó nélkül. Néha ugyan volt egy kis kiborulás, de ijesztő lenne, ha nem lett volna.
Felelősségteljesek, szorgalmasak, keményen dolgoznak.
Pankának egészen komoly céljai vannak negyedik után és tett is érte, hogy megvalósuljanak. Környezetből kétesre állt és teljesen magától jelentkezett javításra és készült fel az egész éves anyagból. A nagyok az emelt matekos felvételivel küzdöttek meg és hajtottak egész évben.

Tették mindezt úgy, hogy élvezték is az iskolába járást, imádták a tanító néniket és jól érezték magukat az osztálytársaik között. Remélem, hogy jövőre sem fog ez változni, mert az érdemjegy csak egy szám, de ez az, ami igazán fontos.

Ki volt az a hülye, aki ezt kitalálta?

Ja, én :-)

25,4 km, Mátra, mentünk fel, aztán le, aztán megint fel és amikor már jól elfáradtunk és azt hittük, hogy mindent láttuk, akkor értünk el a Domoszlói-kapuig (15,9 km) ahonnan elkezdődött az igazi felfelé kapaszkodás :-) Komolyan, ilyen magas hegy nincs is kis hazánkban, ez úgy félúton merült fel, ekkor kezdte emlegetni az uram, hogy nem voltam teljesen magamnál, amikor beneveztem a családot erre a túrára.
Kemény volt, na.
Viszont mi is kemények vagyunk, főleg a csajok előtt le a kalappal! Nem mondom, hogy egy szó nélkül, de simán teljesítették a távot és sokat röhögtünk, főleg kínunkban és főleg magunkon.

A Mátra meg gyönyörű és a szervezés remek volt, a pontokon minden, mi szem szájnak ingere, de komolyan még kompót és csalamádé is volt és szuper kedvesek voltak mindenhol és biztatták a gyerekeket. A térkép és a leírás után remekül lehetett tájékozódni, táblák és szalagok is segítettek abban, hogy még mi sem tévedjünk el :-)

A szervezők egyébként remek célért dolgoznak. 

Mivel korán kellett indulni, így már pénteken Mátraderecskén voltunk, ott találtam szállást a Kovács vendégházban. Itt is nagyon kedvesek és segítőkészek voltak, remek kiindulópont volt.

 Reggeli csigafutam

A túra Markazról indult és oda érkeztünk vissza nyolc kemény óra elteltével. A zöldnek rengeteg árnyalatát láttuk, találkoztunk egy csomó kedves emberrel, láttuk sok-sok állat nyomát és hallottuk a hangjukat. Amennyi csalán megcsípett bennünket, köszvényünk nem lesz :-)

 Voltak izgalmas útszakaszok.

 Kedvenc ellenőrzőpontunk!

Ez volt eddig a legkeményebb túránk, mind a távolságot, mind a terepviszonyokat tekintve, de jó érzés, hogy megcsináltuk!

45.712-őt léptem. Mennyit léphetett Aprótalpú KisPanna?

Ma reggel fél kilenc körül kezdtem hangosabban zörögni, hátha megébred az aprónép. Kaptak reggelit és Eger felé indultunk. A testünk utána az agyunkat is edzettük kicsit. Meséltem nekik az Egri csillagokról, az ostromról, de sok minden elolvastak maguktól is. Egy dolgot hagytam ki a számításból, hogy mennyi lépcső van az Egri várban, ez nem tett jót a lázas izmainknak :-)

 Panka az ágyúkért volt oda

 Interaktív

A vár után sétáltunk még egyet a Dobó-téren is, ahol utcazene verseny zajlott éppen.