Éljen május elseje

Székesfehérváron pár éve a sportról szól a majális. Felvonulnak a sportegyesületek, bemutatják a tudományukat, segítenek az érdeklődőknek.
Az idei napot a Csónakázó tavon töltöttük a kajakosokkal, volt kis evezés, a gyerekek bandáztak, főzőcskéztünk.

Hosszú hétvége

A szombati nap sikeredett a legmozgalmasabbra, lányokat kitettük a jégen, mi pedig kilencre rohantunk táncolni, ha már tánc világnapja.
Apu szedte le a nőket a jégről, ebédre mi is odaértünk. Egy gyors pihi és nyuszitakarítás után már robogtunk is az Agárdi Parkerdő felé, hogy elinduljunk a Meseerdőbe, ahol idén a Dzsungel könyve volt a sztori. Még élvezték a lányok, de lassan már kinövünk belőle és hát a hosszabb távokhoz is vannak szokva.

Meghallgatták a mesét.

Elindultunk a térképpel.

 Eljuttatták a kis Mauglit a farkasokhoz a dzsungelen át

 Bagirával fegyvert készítettek

 Hátival meneteltek

 Baluval táncolni kellett

 Lajos királynál kirakós volt bekötött szemmel

 Így sikerült

 Tüzet raktak SirKán ellen

 Vizet vittek a faluba Tunával

 A végén még kúsztak-másztak a játszótéren

 Vasárnap tanulás volt délelőtt, aztán Sára tanya, ahol új lakó is van.

Hétfőn majális helyett túrázni mentünk és nem bántuk meg, a Vértes csodaszép.
Bár legutóbb 17,5 km-t mentünk, a következő cél a 20 lenne, de mivel kiírás szerint a 20 km-es túra 21,5 km és volt benne szint is, maradtunk inkább a tízesnél.

Itt is mentünk azért felfelé is, dagasztottunk sarat, jó kis séta volt.

Volt még a hétvégén takarítás, főzés-mosás, nagyszülőzés, bevásárlás, virágültetés szóval a szokásos nagycsaládos őrület. A lányok is tableteztek, legóztak, összevesztek, kibékültek, gyurmáztak, rajzoltak, ahogy máskor is lenni szokott.

Közben készülünk Panka szülinapjára, ajándékok megvannak, még be kell csomagolnom és a bőröndbe rejtenem indulás előtt.