Szerintünk tavasz

Végre tavasz

A reggeli kori után be sem jöttünk ebédig az udvarról.


Lányok  a péntek délután épített akadálypályán gyakoroltak és a legkisebb helyre bebújva kártyáztak.

 Én a kertet tettem rendbe, gazoltam, felástam a zöldséges kiskertet. Végre lehetett kintre teregetni.

Délután Apu elvitte őket a Koronás Parkba, én pedig nekiláttam a tavaszi ablakpucolásnak.

Hello november

Aranyosi Ervin: Ne szomorkodj az ősz miatt!

Azért, mert ősznek húrja zsong
nem kell hogy rossz kedved legyen.
Attól, hogy őszi szél jajong,
túl juthatsz még a gondhegyen.
Bár már a Föld aludni tér,
avarból készít nyoszolyát,
buzogjon benned ifjú vér,
s öltsd fel a nyárnak mosolyát.

Légy mától te a nyári nap,
legyél ki jó kedvre derít!
Csikó, mely könnyen szárnyra kap,
s táncolva vígan felnyerít!
Legyél a fény az őszben is,
derűd áradjon szerteszét!
Bút, messzi földre penderíts,
s nyomd el a bánat halk neszét!

Mosoly ragyogjon arcodon,
s melegítsen a jó szíved!
Derülj sok régi harcodon,
s kapd vissza elvesztett hited!
Legyél ki mást is boldogít,
ne pusztulhasson a világ!
Legyél a dal, mely táncba hív,
s érezd, hogy szükség van reád!

A novemberrel együtt megérkeztek a kis kosztosaink is, nagy a nyüzsi a kertben. Öröm nézni őket.

A lányok gőzerővel készülnek a karácsonyi műsorokra, a szerkény tetején két doboz apróság várja, hogy az adventi naptárakba kerülhessen, karácsonyi ajándékokon gondolkozom, mindjárt itt az év vége.

Délutánok a szabadban

Napfény, barátok, kötetlen játék, limonádé ... tiszta nyár

Bevallom napok óta vacsoráig kint tanyáznak/tanyázunk az udvaron. Nincs gyakorlás, még olvasás is csak nagyon ritkán. Fáradtak, arra vágynak, hogy szívhassák magukba a napfényt, hogy szabadon lehessenek és én tökéletesen megértem ezt.
Néha azért van bennem egy kis félelem, pl. amikor Lili megemlíti vacsoránál, hogy dolgozatot írtak matekból, de aztán eszembe idézem Vekerdy-t és megnyugszom kissé, mert kit érdekel, ha nem lesz 100% a matek, amíg a gyerek boldogan és nyakig koszosan jön be este - hosszas könyörgés után - vacsorázni.
"
Az én ideális iskolámban persze nincs is lecke. Minek? Gyakorolni az iskolában kell. Viszont nem kellene sietni. Az elsősöknek maximum 3-4 órát kellene tanulással tölteniük. 

„Anyuka! Ferikével még gyakorolni kell otthon az „m” betűt!” Én, az anya, ez esetben hazavonszolom Ferikémet egy-két TESCO-n, Auchanon keresztül, leültetem, és míg egyik kezemmel a vacsorát kavargatom, másikkal a szennyest szórom a mosógépbe, és harmadik fejemmel visszafordulok és kissé már spannolt állapotban így szólok: „Ferike! Még egy ilyen »m« betű és az egész oldalt ki fogom tépni!” És kissé utálom Ferikét. Ferike is kicsit utál engem és nagyon utálja az írást és az „m” betűt. 

Vigyázat! Tudnunk kell, hogy minden szülő a saját gyerekének a legrosszabb korrepetitora!

Az első három perc: "úristen, ez a gyerek tényleg butább, mint gondoltam!" A második három perc: "a gyerekem nemcsak buta, jellemtelen is!" „– Zsófikám! Mit csinálsz, mialatt én a matematikáddal a lelkemet teszem ki? – Semmit apa, figyelek! – Figyelsz? Még hazudsz is? Hát nem a kenyérgalacsint gyurbikálod az asztal alatt, hogy majd megveszek belé?” – stb. A harmadik három perc: "ez a gyerek engem nem szeret! Ezt eddig nem vettem észre…" A tizedik percben üvöltök, a gyerek sír. Ez a normális szülői korrepetálás lefutási görbéje jó gyerek, jó szülő és jó kapcsolat esetén."
Forrás

Ma reggel olvastam még ezt a cikket is, szóval ma is az udvaron találjátok a gyerekeket :-)

Lilla

Lilus

Dorka és Panka

Ildi, Lilla, Lili és Bogyesz

Jó dolga van a nyúlnak :-)

megnyílt a homokozó is

vacsi után házi keksz

Ősz

Nagy László: Dióverés

Elsuhogott az a füttyös
sárgarigó délre.
Sárgul az árva diófa
zöld terebélye.

Levelek lengnek, akár a
színarany rigó-szárnyak,
elszállnak ők is a szélben
puszta határnak.

Áll a diófa, és érett
kincsei válnak tőle:
szellő ha bántja az ágat,
buknak a földre.

Szaporább kopogás, csörgés
támad, ha jön az ember,
s bottal az ágak bogára
boldogan ráver.

Földre, fejekre, kosárba
kopog a dió-zápor,
burkos dióra a gyermek
kővel kopácsol.

Már, mintha álmodnék, hallom
zaját a jó örömnek,
darálók forognak, diós
mozsarak döngnek.

Fagyban és nagy havazásban
meg kell maradnunk jónak
s tisztának is, hogy örüljünk
csörgő diónak.

Majd csorgó hó levén ring a
picike dió-csónak,
s lomb zöldül újra a füttyös
sárgarigónak.

Weöres Sándor: Galagonya

Őszi éjjel
izzik a galagonya
izzik a galagonya
ruhája.
Zúg a tüske
szél szalad ide-oda,
reszket a galagonya
magába.
Hogyha a Hold rá
fátylat ereszt:
lánnyá válik,
sírni kezd.
Őszi éjjel
izzik a galagonya
izzik a galagonya
ruhája.




Zelk Zoltán: Október


Kisöccsétől, Szeptembertől
búcsút vesz és útra kél,
paripája sűrű felhő,
a hintója őszi szél.

Sárga levél hull eléje,
amerre vágtatva jár,
félve nézi erdő, liget,
de o vágtat, meg se áll.

Hová, hová oly sietve,
felhőlovas szélszekér?
Azt hiszed tán, aki siet,
aki vágtat, messze ér?

Dehogy hiszi, dehogy hiszi
hiszen nem megyen ő messze,
csak addig fut, míg rátalál,
a bátyjára, Novemberre.




Mentovics Éva: Őszi kincsestár


Megzörren a rőt falomb,
díszes inget ölt a domb,
s nézd a tölgyek üstökét!
Makkot hullat szerteszét.

Ha a napfény rákacsint,
ökörnyálak szála ring,
s a pincénél – mily remek!
tőke érlel kincseket.

Mosolygósat, ragyogót,
aranyfényű, szép bogyót.
A szilva is megérett,
dió potyog temérdek.

A rigó is rákapott.
Amint a Nap ráragyog,
alma virít; piros, sárga...
szedd le fürgén, tedd kosárba!

Kemény héjú mandula,
szilva, körte, naspolya...
Mennyi íz és mennyi illat!
Kamraajtók, pincék nyílnak,

telik a polc, hordó, láda,
must aranylik a pohárba'.
Reméljük, még itt időz
sokáig a kincses ősz.

Erdő, mező átöltözött,
szél dúdol az ágak között.
Suttognak a nyírfagallyak,
vége-hossza nincs a dalnak.

Segítettünk Attilának a fűnyírásban

mert ilyen rendesek vagyunk :-)

Szegélyvágó :-)

Mások is szorgoskodtak a kertünkben

Lesz termés bőven