Akinek a nevét a lányok adták, Attila hiába vetette be minden meggyőző képességét, nem tudta eltéríteni őket a szándékuktól. (Attilában mély nyomokat hagyott a lányok Bartos Erika korszaka :-)
Fél hétre érkeztünk meg érte Verebre, a lányok Attila szüleinél voltak ma az oviszünet miatt. Itthon mindent előkészítettem a nyuszi fogadására, így hazafelé betettük a helyére, hogy szokja, mielőtt találkozik a kis gazdikkal.
Elszaladtunk a csajokért, jöttek befelé, Lili simán elment a ketrec mellett, Dorka szúrta ki, hogy valami nem stimmel a szobában. Volt ám a következő pillanatban nagy visítás. NYUSZI, NYUSZIIII, IGAZI NYUSZI!
Olyan boldogok voltak, öröm volt nézni. Felolvastam nekik a Húsvéti Nyuszi levelét, amelyben hagyott utasításokat a nyuszitartással kapcsolatban és a lányok nagyon büszkék voltak, hogy a Húsvéti Nyúltól kaptak levelet és kérdezgették, hogy megtarthatják-e. Nagyon helyesek voltak, bár Lili azért megkérdezte, hogy biztosan nem én raktam-e oda, de láttam rajta, hogy nagyon szeretné hinni, hogy nem.
Bogyó megvacsorázott, tisztálkodott és felfedezte a ketrecét, a lányok figyelő tekintete mellett. Persze körbe kellett telefonálni az összes nagyszülőt a hírrel :-)
Este olvasnom kellett neki is. Tamkó Sirató Károlyt. Érdeklődéssel hallgatta :-)
Reading
