Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: május, 2014

ÉMI családi nap

Fél nyolcra terveztük az indulást, mert neveztünk a főzőversenyre is, így kilencre kellett odaérni. A fél nyolcból végül nyolc lett, de így is kilenc után négy perccel kiszálltunk Szentendrén a tudásközpont parkolójában. Két iroda munkatársaiból összeállt kis csapatunk megkezdte az előkészületeket, szeleteltünk,aprítottunk, főként a gyerekek, akik nagyon lelkesek voltak.
A nagy munkában meg is éhezett a csipet-csapat és lecsúszott egy gyros.
Miután minden felaprítva várta, hogy gulyáslevessé válhasson, mi körülnéztünk a csajokkal a gyereknek felállított sátrak körül. Volt arcfestés, gyöngyfűzés, kavicsfestés, mentő és tűzoltóautó bemutató, kincskeresés.




A legjobb azonban Dóri kolléganőm Csoki kutyája volt, aki nagyon lelkesen játszott a csajokkal.


A napot a bűvész bemutatója zárta, amit szintén élveztek a lányok, Dorka még a színpadon is volt, sőt Lili is jelentkezett, szívesen ment volna, de nem hívták.

Hazafelé kidőlt a hátsó sor. Reggel még naivan azt gondoltam, hogy este hétre mé…

Kemény hét

Hétfőn elmentünk usziba, mert a csajok szerettek volna, így Lilit sem tartottam vissza. Estére remekül bepirosodott a bal szeme, reménykedtem, hogy csak a klórtól, mert másnap ugye évzáró.
Mikor mentem kedden, elég csúnyának láttam a szemét, úgyhogy este el is kezdtük a szemcseppet használni.
Szerdán kirándulni ment a Lepke csoport, Csókakőre. Felmásztak a várhoz, Lili szerint legalább száz métert gyalogoltak. Olyan aranyos volt, mikor mesélte, hogy rettenetes messze volt. mostanában, ha valami nagy/sok/messze van, akkor az 100. Jókat játszottak, jól elfáradtak és Lilinek még messze nem volt vége a napjának, mert akupunktúrás kezelésre is mentünk. Félig hazasétáltunk, félúttól Apu felvett minket kocsival, Panka az ovitól sírt, hogy ne menjek el, vagy ő is hadd jöjjön, nem akar a mamához menni. Szegényt úgy sajnáltam, de fél hétre kellett menni, kilenc óra mire hazaérünk, tuti elalszik a kocsiban és akkor csak kínlódás az este. Lilit sem szívesen húzkodom Balatonfüredig, de őt ugye mus…

Iskolatáska kérdés

Ez foglalkoztat mostanában. A vásárlással mindenképpen megvárjuk a jövő heti szülőit, ahol minden bizonnyal kiderül majd, hogy mennyi cuccot kell naponta hazahozni az iskolából, vagyis mennyire lesz fontos a táska alapsúlya. Reggel nem számít, mert úgyis autóval mennek, de a délutáni hazafelé séták közben nem mindegy mennyit cipelek. Mert gyanítom úgyis rám ruházzák ezt a nemes feladatot.
Mindenképpen lovas lesz, mert nagy most a lómánia nálunk és nem is fog elmúlni mostanában, tehát ha esetleg a táska többet bír, mint egy év, akkor jövőre sem lesz ciki a lóminta.
Én gurulósban gondolkodtam, mert nem kell cipelni, viszont most olvastam, hogy nem szabad megvenni, mert csavarodik tőle a gyerekek gerince, ahogy húzzák.

Ez például nagyon tetszik.

A Herlitz lovasa sem rossz. 

Az Ars Una-nak is van lovas változata, de iszonyat hosszúnak tűnik a gyerekeim méretéhez képest.

Az ötleteket szívesen fogadom!

Lepke csoportos ballagás

Szabadságot vettem ki mára, hogy mindennel elkészüljek. Reggel elvittem a csajokat az oviba és hazafelé felvettem a virágokat. A csajoknak két kis kör alakú ballagási csokrot a playmobil iskolás figurával a közepében, és a pedagógusoknak szánt 36 szál fehér rózsát. Két és fél héttel ezelőtt körbe e-mail-eztem a virágboltokat, hogy hol mennyiért tudnánk beszerezni a virágot. A Virág Várból kaptam a legjobb ajánlatot, bár előre jelezték, hogy nem biztos, hogy tudják tartani ezt az árat. Nagyon korrektek voltak, mert a megbeszélt áron tudtam elhozni a csodálatos virágokat, tényleg nagyon szépek voltak, hosszú szárú, nagy fejű, csodás színű rózsák. Otthon aztán az előzőleg formalyukasztóval kivágott 36 lepkét ráragasztottam kétoldalas ragasztóval. Úgy terveztük, hogy minden kisgyerek három-három szál virággal a kezében áll majd az óvónénik előtt. Így mindenki ad valamit és a végére összeáll a lepkés csokor. Vettem három szép szalagot is, hogy meg tudjuk majd kötni a végén.

A nagycsoporto…