Hosszú napok nehéz éjszakái

Kedden négytől sportnap volt az ovi udvarán, közös tornával kezdtünk, aztán csoportonként ügyességi feladatokban teljesítettünk a gyerekekkel együtt. Otthon megszeretgettünk a nyúlfiat, aztán amit kicsit elviselhetővé enyhült a meleg, kimentünk a Bregyóba kipróbálni a rekortán futópályát.
A gyerekeknek vittünk görkorit, bicót, jól elvoltak a beton kosárlabdapályán. Panni és Dorka futottak is két-két hatszázas kört, Lili is bevállalt egyet. Én is lenyomtam három kilométert, a lábamban még lett volna, fejben vagyok gyenge.
Fél kilencre értünk haza, fürdés, mese és iszonyat meleg a hálókban. Pedig tett fel Attila plusz árnyékolót kívülre is a tetőablakra, de nagyon felmelegszik napközben a szoba. Tizenegyig kínlódtak a csajok az elalvással, és utána is óránként keltek inni, így nem túl fitten ébredtem ötkor, hogy gyümölcsállatokat gyártsak az egészségnapra. az már csak az oviban derült ki, hogy zöldségállatok kellettek volna.

Szerdán okoskodó után Füredre rohantunk. Lili kezelése után lementünk a partra is, nekem túl hideg volt még a víz, de a  lányok pacsáltak kicsit, bár ők is több időt töltöttek a homokban henteregve. Fél tízre sikerült hazaérnünk, egy gyors zuhanyozással megszabadítottam őket fél-fél kiló homoktól, aztán mentünk fel, de baromi meleg volt.

Panka viszonylag gyorsan kidőlt, de a nagyok még tizenegykor is csicseregtek, nevetgéltek.

Én is rosszul aludtam, rágódtam a csoportváltáson.

Kemény hét

Hétfőn elmentünk usziba, mert a csajok szerettek volna, így Lilit sem tartottam vissza. Estére remekül bepirosodott a bal szeme, reménykedtem, hogy csak a klórtól, mert másnap ugye évzáró.
Mikor mentem kedden, elég csúnyának láttam a szemét, úgyhogy este el is kezdtük a szemcseppet használni.
Szerdán kirándulni ment a Lepke csoport, Csókakőre. Felmásztak a várhoz, Lili szerint legalább száz métert gyalogoltak. Olyan aranyos volt, mikor mesélte, hogy rettenetes messze volt. mostanában, ha valami nagy/sok/messze van, akkor az 100. Jókat játszottak, jól elfáradtak és Lilinek még messze nem volt vége a napjának, mert akupunktúrás kezelésre is mentünk. Félig hazasétáltunk, félúttól Apu felvett minket kocsival, Panka az ovitól sírt, hogy ne menjek el, vagy ő is hadd jöjjön, nem akar a mamához menni. Szegényt úgy sajnáltam, de fél hétre kellett menni, kilenc óra mire hazaérünk, tuti elalszik a kocsiban és akkor csak kínlódás az este. Lilit sem szívesen húzkodom Balatonfüredig, de őt ugye muszáj. Csütörtökön kerti munkadélután volt az oviban. Én csak fél négyre értem oda, addigra a csajok már sokat dolgoztak. Rendbe tettük a homokozót, átültettük a virágoskertet, ettünk egy kis uzsonnát és jött értünk Attila.
Pénteken Apuval találkoztunk a T-pontban, mert Attilától kaptam egy új telefont, csak éppen a régi sim kártya nem ment bele, így ki kellett cseréltetni mikrora. Autóval mentünk a lányokért, ahol elkapott Márti néni és a szívbajt hozta rám.
Elmondta, hogy valamiféle iskolaérettségi tesztet csinált a nagyokkal és teljesen ledöbbent Lilin, aki egészen egyszerű kérdésekre sem mert válaszolni, gyürködte a macskát és látszott rajta, hogy iszonyúan izgul és amikor elvette a macskát teljesen leblokkolt és hogy mi lesz vele az iskolában és ajánlott egy pszichológust. Mintha nem lenne elég a saját félelmem ettől az egésztől, még ő is rakott rám egy kicsit. Én is nagyon félek az iskolától és nem azért mert Lili buta lenne, de ez a félénksége nagyon visszafogja a teljesítményét és sokszor kevesebbet mutat, mint amit valóban tud. Persze járunk ugye hetente a pszichológushoz, szerintem nagyon sokat változott is Lili, de még mindig sok benne a görcs. Reméljük, hogy jól döntöttünk a tanító nénit illetően és fogja tudni kezelni ezt a dolgot.
Az úszást kihagytuk, mert egyrészt totál padlón voltam, másrészt Lili szemének akartam egy kis időt hagyni, hogy teljesen meggyógyuljon.

Bogyó nyuszi teljesen beilleszkedett a családba, reggel amikor lemegyek, már áll is fel a ketrec ajtajánál és jelzi, hogy szeretne kijönni. Kezdeti félénksége elmúlt, már vígan bebarangolja az egész lakást és egész reggel jön utánam mindenfelé egy kis simogatás reményében. Szerencsére a lányok is sokat foglalkoznak vele, még mindig az az első, hogy hazaérkezés után kiengedik Bogyeszt és megszeretgetik kicsit. 

Gyönyörű szép bundája van.