2014. május 28., szerda

Lepke csoportos ballagás

Szabadságot vettem ki mára, hogy mindennel elkészüljek. Reggel elvittem a csajokat az oviba és hazafelé felvettem a virágokat. A csajoknak két kis kör alakú ballagási csokrot a playmobil iskolás figurával a közepében, és a pedagógusoknak szánt 36 szál fehér rózsát. Két és fél héttel ezelőtt körbe e-mail-eztem a virágboltokat, hogy hol mennyiért tudnánk beszerezni a virágot. A Virág Várból kaptam a legjobb ajánlatot, bár előre jelezték, hogy nem biztos, hogy tudják tartani ezt az árat. Nagyon korrektek voltak, mert a megbeszélt áron tudtam elhozni a csodálatos virágokat, tényleg nagyon szépek voltak, hosszú szárú, nagy fejű, csodás színű rózsák. Otthon aztán az előzőleg formalyukasztóval kivágott 36 lepkét ráragasztottam kétoldalas ragasztóval. Úgy terveztük, hogy minden kisgyerek három-három szál virággal a kezében áll majd az óvónénik előtt. Így mindenki ad valamit és a végére összeáll a lepkés csokor. Vettem három szép szalagot is, hogy meg tudjuk majd kötni a végén.


A nagycsoportosokat egy szép napos három héttel ezelőtti napon fotóztam az oviudvaron, ezekből a képekből készült a tabló, amely rajzállványra került a bejárathoz a ballagás idejére, később pedig az óvónénik kapták meg. Készítettem a tabló alá egy feliratozott (Ballagási emlék) befőttes üveget és 12 sima felületű kavicsot, valamit porcelánfestéket a gyerekeknek, hogy mindenki hagyhasson egy kis üzenetet az itt maradóknak.
Az óvónénik is készültek, a csillag mennyezetére felkerültek a ballagók monogramjai a jelekkel.

A faliújságra pedig egy tabló a gyerekek rajzolt önarcképeiből.


Lili a copfos, csíkos pólóban

Dorka a rövid hajú, barna, nagy fülbevalós, bal oldalon




mosolygós Dodi



Lili és Borka

Dóri, Lili, Borka

Dóri és Lili osztálytársak lesznek a suliban is
A műsor aranyos volt, Dorka közönségköszöntőt mondott, volt egy kis tánc is. Amikor pedig megkapták a tarisznyájukat és egymás vállát fogva, énekelve sétáltak egy kört a többiek körül, eléggé meghatódtam. Vége az ovis éveknek, a biztonságnak, amit az óvónénik és a megszokott környezet nyújtottak. Nagy lépés, nagy váltás lesz az iskola a lányok életében. Azt nem írom, hogy remélem, hogy sikerrel veszik az akadályokat, mert tudom, hogy így lesz, csak azt szeretném, ha jól éreznék majd magukat, mosolygósak, kiegyensúlyozottak legyenek.
Az évzáró végén, mint minden évben most is elénekeltük A nap nyugodni tér első két versszakát, eddig nem nagyon szerettem, de most ez is szép volt, más volt ballagó gyerekek mögött ott állni.
A csoportszobában volt egy kis közös uzsonna, majd az iskolába készülőkkel átadtuk az ajándékot. Felsorakoztak a gyerekek a virágokkal és átadták, nagyon helyesek voltak. Aztán a szülők átadták a ballagók ajándékát egy-egy kis könyvet. Minden kisgyerek kapott március végén két A4-es kék fotókartont. Erre került kis és nagycsoportos fénykép, rajz az óvónéniről, történetek az ovis életről, köszönetek, versek. Eredetileg könyvkötőhöz készültem vele, de mivel nem mindenkinek sikerült elkészülnie a határidőig, már nem volt rá idő. Így terveznem kellet egy borítót és hőkötéssel megoldani a munkák egybefogását. Végül így is szép lett. Sajnos fotóm nincs róla és a ballagáson is teljesen kimaradt ez a rész, mert arra figyeltem, hogy minden rendben legyen.
A borító ilyen lett:
Úgy láttam, hogy tetszett az ajándék, remélem később is előkerülnek majd néha.
A gyerekek megtámadták a homokozót, volt egy kis falatozás is, majd hat órára jött a bohóc, aki egy kicsit játszott a gyerekekkel, majd mindenki kapott egy-két hajtogatott lufit ajándékba.
Szép délután volt, remélem sikerült emlékezetessé tennünk a gyerekeknek.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése