Reggel a buszon ért a telefon, Lili volt, hogy ő nem szeretne az iskolába menni délután. Próbáltam meggyőzni, hogy klassz lesz, semmi szörnyűség nem fog vele történni, de nem lett sokkal lelkesebb. Az oviba menet beugrottam a hobbyboltba és vettem egy lovacskás medált, szerencsehozónak. Mondtam neki, hogy ha ezt beviszi, nem is fog félni.
Az ajtóban volt egy kis fennakadás, addig ölelgetett, hogy már attól féltem, nem is fog bemenni egyedül, de megemberelte magát és eltűnt az ajtó mögött. A tegnapi módszerrel próbáltam hallgatózni, de nem nagyon jött be, mert a Dóri néni-Lili páros jóval csendesebb, mint a Tünde néni-Dorka, ráadásul a folyosón is elég nagy zaj volt.
Annyit azért hallottam, hogy egész sokat dicsérte és a végén azt mondta, hogy ügyes volt.
Lili meg azt, hogy nem is félt egyáltalán.
Nagy kő...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése