"Ha megszelídítesz, megfényesednék tőle az életem. Lépések neszét hallanám, amely az összes többi lépés neszétől különböznék. A többi lépés arra késztet, hogy a föld alá bújjak. A tiéd, mint valami muzsika, előcsalna a lyukamból."
Ma kikerült a ketrecből Bogyó, a lányok nagy örömére. Többször ölbe vették, simogatták rövid időre, adtak neki pár falatot enni, nyuszi egyelőre nyugodtan tűri. Nem túl lelkes még, de nem is akar világgá menni.
Aki viszont tökéletesen meg lett szelídítve az Attila, aki onnan, hogy "tőlem lehet nyúl, de rám ne számíts a nyúltartásban", igen gyorsan eljutott oda, hogy ma hazaérkezés után első dolga az volt, hogy lehasaljon a földre a ketrec mellé és hosszasan elbeszélgessen Bogyóval :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése