Lili

 

túl van a felvételi elbeszélgetésen a Semmelweis Egészségtudományi Karon, tízre kellett menni, ő volt a harmadik, akit behívtak. Egy jelenlegi hallgatóval, egy szülészorvossal és egy pszichológussal beszélgetett. Vinni kellett az önéletrajzát három példányban, egy kis motivációs résszel. (miért ez az egyetem, miért ez a szak). Bemelegítésképpen beszélgettek a hobbijairól, a terveiről. Aztán jött a szituációs gyakorlat. Felkészülésként meg kellett nézni több videó anyagot is, ezekről voltak kérdések és egy feladat, amihez volt több megoldási lehetőség, mindegyiknél meg kellett mondani, hogy miért jó, miért nem jó, indokolni kellett és ki kellett választani a saját verzióját is, hogy ő mit tenne ebben a helyzetben. Azt monda, hogy nagyon jó hangulatú beszélgetés volt, jól érezte magát és úgy gondolja szimpatikus volt a társaságnak. Összebandázott két másik jelentkezővel is, tartják majd a kapcsolatot. Önállóan ment vonattal, elnavigálta magát ügyesen, ismerkedett, hazafelé a vonaton leült idegenek mellé. Nagyon büszke vagyok rá, sokat dolgozott magán az utóbbi időben és egyre jobban kezeli ezeket a számára kihívást jelentő helyzeteket.