Még a hosszú hétvége előtti pénteken zuhant be Attila irodájának negyedik emeleti teraszára egy alig pár napos vadkacsa bébi. Kerestek hozzátartozót, de a környéken sem volt senki, így mondtam, hogy hozza haza, mert a három nap alatt éhen-szomjan hal szegény. Most nevelgetjük, hogy megerősödjön, aztán szabadon engedjük, valószínűleg, itt a Bányatón.
Nagyon szereti a halat, eszik kukoricadarát, árpát és kölest. Vettem egy nagy doboz vadmadaraknak való szárított bogarat, azt is szívesen fogyasztja.
Imád, ölben, kézben lenni, melegedni a gyerekek testmelegében.
Nagyott nőtt a két hét alatt, már kétszer akkora mint volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése