A gyerekek a térképpel és hatalmas lelkesedéssel vágtak neki az útnak, mondtam is Attilának, hogy legközelebb a huszasra jövünk. Ő nem volt ilyen optimista és neki lett igaza, mert a harmadik kilométer után érkeztek sorra a kérdések, miszerint messze vagyunk-e még, és mikor lesz ebéd. Menetrendszerűen szomjasak, majd éhesek lettek, így mind az ötünknek nagy öröm volt, amikor elértük az ellenőrző pontot a Somlyó-hegyen, a kilátóval és a pogácsával.
Lefelé már ismét könnyedebben haladtunk, nagy vonzerő volt, amikor újra elérhető közelségben látszott a Balaton. Az oklevelek és kitűzők átvétele után volt egy kis játszóterezés, megkóstoltuk a babgulyást, majd kisétáltunk a mólóra, hogy részt vegyük az előre lefoglalt vitorlázáson. Itt volt egy kis kavarodás, mert elég sokan vártak a mi időpontunkra, sőt még korábbról is voltak jelentkezők, de nagyon rendesek voltak, mert előreengedtek minket a gyerekekkel. Jó szelünk volt, a nap is kisütött, a lányok élvezték a hajókázást.
Panka hazafelé kidőlt a kocsiban :-)
 |
| Érdekes dolog ez a horgászat |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése