Szerdán elég rendesen belecsaptak a lecsóba a csajok, mert a szünet után mindjárt a versmondó versennyel kezdődött a hét. Kosáredzés is volt a suliban és még szertornára is mentünk.
Panka Attila anyukájánál töltötte a napot, szerencsére már teljesen jól volt.
A nagyok vidáman jöttek ki délután a suliból, mindketten hibátlanul el tudták mondani a versüket. Lili mondta, hogy kicsit izgult, de szerinte elég hangosan mondta azért. Nagyon örültem, hogy jó érzések maradtak csak bennünk.
Kosáron megkapták a kosárpalántás pólót, ebben kell majd járniuk ezentúl. Tornán is nagyon ügyesek voltak, jól el is fáradtak.
Csütörtökön a nagyok úszni mentek Ildiékkel, mi pedig ismét beosontunk a hátsó ajtón az orvoshoz. Hétfőn már mehet oviba a kisasszony, a jobb bokáján lévő csúnyább hólyagra kaptunk egy új ecsetelőt, valószínűleg az felülfertőződött valahogyan.
A többi pötty szépen gyógyul, remélem nem marad nyoma sehol sem a fertőzésnek.
Pénteken nagyon sajnáltam, hogy nem tudtam menni a csajokért a suliba, mert aznap volt az eredményhirdetés. Nem lettek helyezettek, de nem voltak szerencsére elkeseredve, kaptak magyarból ötöst és osztályfőnöki dicséretet és az igazgatónő is megdicsérte őket, így elégedettek voltak. Én meg nagyon büszke rájuk.
Panka csütörtök-péntek anyunál volt, amit jobban szeretek, mert itt van a közelben, találkoztunk többször is nap közben, ami azért is volt jó, mert pénteken munka és angol között még futni is elmentem, így érdemben nem sokat tudtam vele foglalkozni. Viszont a vasárnapi verseny előtt muszáj volt futni, némi lelkiismeretfurdalással a gyerek miatt. Ők mondjuk szuperül elvoltak, a lakókocsiban játszottak egész délután, így Attila sem sokat látta őket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése