Az első betegünk

Amikor vasárnap a megbeszéltek szerint hívtam Ildit, hogy mikor indulunk a Koronás Parkba és közölte, hogy Lillát leterítette a hasmenéses-lázas vírus, már tudtam, hogy mi sem ússzuk meg sokáig. Bár Dorkát vártam az első helyre, hiszen padtársak. Ehhez képest a telefon Dóri nénitől jött szerdán egy órakor, hogy egész nap fájt a hasa Lilinek, eddig várt, hogy hátha csak izgul valami miatt, de most már szerinte menjünk érte. Délután már hasmenése is volt és hőemelkedése, amiből szerencsére nem lett láz azóta sem. Tulajdonképpen egészen jól van, sőt "sajnos" étvágya is van, mert így megy a harc azon, hogy mit ehet és mi nem tesz neki most túlságosan jót.

Tegnap elkértem a leckét a suliban, reméljük hétfőn már jól lesz és csak ezt a két napot kell itthon pótolnunk.

Ma Panka is csatlakozott Lilushoz a mamánál, mert nagyon folyik az orra és nem akartam, hogy megfertőzze a többieket, ráadásul ma a Zeneiskolába megy a csoport és az előadást is zavarta volna. Szerencsére más baja nincs, kapja az orrcseppet, éjszaka párologtattam neki Diapulmonnal. Mindketten végigaludták az éjszakát, ami ilyenkor a legtöbbet számít a gyógyulás szempontjából.

Dodóka kicsit nyávogott, hogy nem igazságos, hogy neki meg menni kell, de hát ez már nem az ovi és különben is jó lesz neki, mert ma van a Mihály-napi vásár, nem fog unatkozni.

A holnapi meseerdőről sajnos lemaradunk, nem hiszem, hogy elég jól lesznek hozzá a csajok. Majd kitalálunk valami jó kis benti programot, Attila úgyis dolgozni fog egész hétvégén.