Lecsó

Idén már rutinosan csak délután mentünk ki a Lecsófesztiválra, nem akartunk felfüstölődni. Találkoztunk ismerősökkel, csajok kaptak lecsót, volt rohangálás/ugrálás, elalvással nem lesz gondjuk.

A Csavar-Akku-s zsiráf már tavaly is nagy kedvenc volt

Lecsó - köszi Brigi :-)

ugrik

torna

a lányok régi barátja új ruhában

kelléket készítettünk a színházban

dedikálás után

Mozgásban

Pénteken délután a Haleszba mentünk, hogy a csajok bicajozzanak és mozogjanak kicsit. Végül a bringát hamar letámasztották, de mozgásban nem volt hiány.

Szombaton reggel a nagyok a jégen kezdtek, Pankának most nem volt kedve.

Kori után Attila szüleihez mentünk szüretre, amit a lányok hamar meguntak.

Már megérte csoportot váltani

Az van kérem szépen, hogy a Panna szerelmes!

Mentünk Apuval érte délután, és nagy lelkesen lengedezett a tányérhintán egy kisfiúval. Nagy nehezen rábeszéltük az indulásra, de távozóban hosszan integetett és hangos SZIA, BERCIVEL köszönt. Ő, aki máskor lesütött szemmel suttog még az óvónéninek is. Az öltözőben kérte, hogy kifelé is az udvar felé menjünk :-)

Komoly dolgok ezek!

A Lajos - avagy én, a szőke nő

A múlt heti szülőin elmondták, hogy bár itt nincs lehetőség tortás ünneplésre, mint az oviban, azért jelezzük, ha a gyereknek szülinapja van. Megköszöntik, énekelnek neki, és ha visz sütit, akkor azt körbekínálhatja az osztályban.
Este, már az esti mese után az ágyban - nálunk akkor derül fény az igazán izgalmas dolgokra, a lányok akkor mesélnek legszívesebben - Lili mondja, hogy: ANYA KÉPZELD, MA VOLT A LAJOS SZÜLETÉSNAPJA!  (még gondoltam is, hogy milyen komoly neve van a kisfiúnak) És megünnepeltétek? IGEN. Hozott sütit is? (itt kicsit furán nézett rám) BEMONDTÁK A HANGOSBA. (Dorka közbeszól) ÉS ELÉNEKELTÜK, HOGY ESIK ESŐ KARIKÁRA. Közben már nekem is leesett, hogy kiről van szó, de Panka ebben a pillanatban jegyezte meg, hogy: ÉN MÉG SOHASEM LÁTTAM, BIZTOSAN HAMARABB JÖN ÉRTE AZ ANYUKÁJA. Nem kicsit röhögtünk :-)

Szóval, boldog születésnapot Lajos!



„Amely percben Magyarországon akadna ember, aki urává akarna lennie e nemzetnek, aki bármely hatalmat mástól, mint e nemzet képviselői testület kezéből akarna venni, azon emberre, uraim, vigyázzanak önök, az egész nép, és soha semmi esetben ne tűrjék, ne engedjék azt, hogy e nemzet felett más határozhasson valaki, mint e nemzet maga.” Debrecen, 1849. április 14. Kossuth beszéde a képviselőházban Magyarország függetlenségének kimondásáról

Olvasósarok II.

Berg Judit nagyon ért a gyerekek nyelvén, az én lányaimén mindenképpen. Újabb sorozatot kezdtünk olvasni, ezúttal a Lengék életébe kapcsolódtunk be. A szülinapjukra vettem meg a lányoknak és már a második rész vége felé járunk. Én is szeretem olvasni és a csajokat is leköti. Most megrendeltem a sorozat újabb tagját is.
Közben megszereztük a könyvtárból a Rumini a Datolyapartont és Galléros Fecó naplóját is, így a lengék után újabb kalandokra indulunk a Szélkirálynővel.
A nyaralásról hazafelé tartva egy szuszra olvastam el nekik A már iskolás vagyok könyvet. Gondoltam már elég nagyok hozzá és iskolakezdés előtt egy nappal aktuális is. Hát Janikovszky Évával egyelőre úgy vagyunk, hogy: ANYA EZ JÓ, CSAK NEM ÉRTEM! (by Lili), de azért jókat kacagtak rajta helyenként. Várunk vele kicsit.

Gyerekszáj

Anyukám - mert rendes - rántott csirkecombbal várt haza bennünket a táncról. Panka megevett majdnem egy egészet és egy másik felé kezdett kacsintgatni. Mondtam neki, hogy nincs másik, amíg ez el nem fogy: ANYA, DE CSAK A SZŐRÉT SZERETNÉM MEGENNI!

Náthás vagyok napok óta, fáj a fejem. Lili kérdezi az esti mese előtt: ANYA KÉRSZ FÁJFEJTELENÍTŐT?

Hétvégi kindertojásban kis kihúzható mérőszalag volt, Lili megörült neki: CENTLI

Pankáék gesztenyét szedni voltak délelőtt és mindenki kapott házi feladatnak tíz gesztenyét, amiből holnapra alkotni kell valamit. Amíg a csajokat vártam táncon, Apu hazahozta a kicsit és készült malacka, csónak, emberke. Mert Ő is rendes :-) A maradék három gesztenyéből százlábút készítettünk, miután a nagyokkal átnéztük az iskolatáskát.

Mivel hatra értünk haza és fáradtak voltak, csak az olvasást gyakoroltunk, írással ma nem nyúztam őket.

Művésznő

Bohóckodik az Auchan játékosztályán, a szemébe lóg a haja. A HAJA!!!!
Ami egy évvel ezelőtt teljesen elveszített. És amikor megtörtént, teljesen összetört, egyre kevesebbet mosolygott, bezárkózott és a legváratlanabb helyzetekben tört elő belőle a felgyülemlett feszültség. Csúnyának látta magát és ezt volt a legnehezebb kezelni, meg az iszonytató tehetetlenséget. Aztán elkezdtük a lézeres majd a lézerakupunktúrás kezelést, jártunk a kolléganőmhöz kezelésre, és szép lassan elkezdett nőni. Már a legmakacsabb folt is már csak ötforintos nagyságú hátul és ez az utolsó. Csodaszép, egy bizonyos szögben fésülve szőke és aranybarna csíkok váltakoznak benne, éppen olyan, mintha melírozva lenne.
Nem enged hozzányúlni, pedig elől ráférne már egy kis igazítás, de tulajdonképpen megértem, ez most az övé, és a földi szeretné növeszteni.
Drukkolok neki, hogy valóban földig érjen és csak titokban rettegek minden egyes hajmosáskor és lesem a kezemet, hogy mennyi hajszál marad benne.

Köszönjük Marika!

Csajok ma játékra váltották a szülinapra/névnapra kapott pénzt. Több mint egy órán át tartott, mire mindenkinek sikerült választania, Lili volt az utolsó, igaz Panka is több dobozt le- és visszapakolt, mire döntött. Attila kicsit nehezen bírta ;-)

Párás-jeges képek és oldtimerek

Tegnap délután a csajok határozottan állították, hogy ma reggel jégre szeretnének lépni , ébresszem csak fel őket nyugodtan, így hétkor ébresztőt fújtam volna, ha Panka nem előz meg.
Lili tegnap este nagyon édes volt, mikor felvetettem a korit, teljesen kétségbeesve kérdezte, hogy: MIÉRT, NEM LESZ HOLNAP ISKOLA?
Ma nem mentem fel a jégre, mert velem nem dolgozik rendesen Panka, gondoltuk megpróbáljuk, hogy egyedül hátha jobban megy neki. Háát...

Van, aki a palánkot sem éri fel :-)

Kori után a városba mentünk, hogy megnézzük Chrono Classic Oldtimer Szuperkupa rajtját. Csajoknak fél óra elég volt belőle, mi még bírtuk volna.

a csajok integettek Noéminek a rajtnál