Legyünk

 figyelmesek.

Két elgondolkodtató élményem is volt a héten. Az első, hogy tegnap ráírtam egy csapattársamra, aki abbahgyta az úszást és kicsekkolt a csapatból, hogy mi újság, mit történt, minden rendben van-e vele. Este felhívott és öt percig hálálkodott, hogy milyen jól esett neki, hogy kerestem, megkérdeztem, érdeklődtem. Holott természetesnek kellene lennie.

Ma reggel pedig felhívtam a tüdőszűrőt, hogy lemondjam Dorka holnapi időpontját, mert el tudta intézni Pécsen, így nem lesz rá szükségünk. Az asszisztens háromszor köszönte meg, hogy vettem a fáradtságot és lemondtam az időpontot, pedig ennek is alapnak kellene lennie, hogy nem játszunk más idejével.

Megfogadtam, hogy ezután még jobban oda fogok figyelni, mert ezek az apró gesztusok nem kerülnek semmibe, és lehet, hogy teljesen feldobják a másik ember napját.

Sokszor én is fáradt vagyok, nekem sincs mindig energiám odafigyelni mindenkire, de most extra figyelmet fogok erre fordítani, mert nekem is jólesik, ha velem történik.

Szóval hajrá, legyünk kedvesek :-)