végül szerencsére nem hozott komoly baleseteket, kicsit unalmas is volt, a pilóták is panaszkodtak. Mindenesetre mi örültünk, mert Kimi nyert, bírom azt a kisgyereket, nagyon jó idegrendszere van, és valószínűleg nagyon jó emberek vannak körülötte. Rendkívül alázatos és nagyon szimpatikus volt, hogy szomorúvá tette, hogy nem Norris nyert. Reméljük, nem hagyja magát elrontani és még sokáig ilyen marad!
Lili egy órával későbbi vonattal ment, mint múlt héten, de most sem volt semmi gond szerencsére.
Ma mindketten teljesen el vannak havazva, reggeltől fél hatig óráik vannak. Dorka sejtbiológiával kezdett, erre dobták rá egy kis anatómiát, írta is, hogy kiégett az agya :-)
Lilinek csak a mozgástanról tudok, kicsit el van veszve ma.
Valamelyik nap találkozott Dorka volt általános iskolás osztálytársával, aki tudta a nevét, a Pannus nevét, azt is, hogy szinkronkorcsolyáznak, ezen teljesen le voltak döbbenve, szerintük para. Szerintem meg az ijesztő, hogy öt év távlatából milyen szinten felejtettek el mindenkit a Kossuthból, csoda, hogy pár saját osztálytársra emlékeznek :-)
Nekem ez nagyon fura, ovis csoporttársakra például egyáltalán nem emlékeznek, pedig abban az időben nagy élet volt nálunk, sok barátjuk járt át játszani. Nem maradt meg belőle semmi. Mondjuk nem tudom miért csodálkozom, sok régi nyaralós/kirándulós helyszín is totál kiesett nekik, a blogot visszaolvasva szoktak csodálkozni, hogy jé, itt is voltunk...
Én is jobban emlékszem az ovis társakra, min a gyerekek. Abszolút nem érdekli őket. Nem is nagyon emlékeznek. Főleg Zalán. (Erika)
VálaszTörlés