Hihetetlen hétvégén

vannak túl az atlétika rajongók. Már 2023-ban is nagyszerűen éreztükmagunkat a Zsivotzky Gyula Nemzeti Atlétikai Központban (bár akkor még nem így hívták). Áprilisban vettünk jegyet Dorkával a Világdöntő nyitónapra, mert akkor volt a rúdugrás és akkor még úgy volt, hogy Tamberi nem jön, mert a sérülés után nem nagyon volt értékelhető versenye. Aztán az egyetemi programok miatt úgy alakult, hogy Dorka lepasszolta Pankának a jegyét, így Pankusszal izgultuk végig a pénteki napot. Valami elképesztő energiája van ilyenkor annak a húszezer embernek. Súlya van a csendnek, mikor ennyi ember vár egy rajtra és levegőt sem vesz, és érezni, hogy együtt dobban mindenki szíve egy
sikeres ugrás, dobás utáni őrjöngés közben. Elképesztő a helyszínen átélni, de jó volt a közvetítést is nézni. Pénteken még volt pár jegy vasárnapra, gondoltam is, hogy jó lenne élőben nézni Gimbo-t, de így
is hosszú volt a hétvége, sok programmal, sok otthoni melóval, a pihenésre meg nagy szükségem van a sérülés miatt is, szóval kicsit fájó szívvel, de elengedtem. Dorkával végig online voltunk, ő Pécsről
szurkolta ki a győzelmet. Annyira jó látni, amikor valaki már másodszorra is képes visszajönni a világ elitbe egy sérülés/betegség után, még akkor is, ha idén azért nem annyira acélos a magasugró élmezőny sem. Amellett hogy nagy showmen a csávó, eszméletlen mentális ereje van és képes magába szívni a tömeg energiáját. Az emberek meg imádják!


Amúgy pont azon gondolkodtam, hogy milyen érdekes, hogy Dorkával mindketten földszintesek vagyunk, a tesi órai magas-; szekrény-,sőt távolugrásokkal a világból ki lehetett kergetni mindkettőnket, aztán az ilyen magasba ugrálós sportok (csávók) jönnek be :-)