Attila reggel egy kicsit dolgozott, addig a csajokkal befejeztük a tanulnivalót, aztán útnak indultunk a Természettudományi Múzeumba. Odafelé mesét írtak a kocsiban, nagyon jól elvoltak. Gondoltam, hogy mivel a nemzeti ünnepre tekintettel ingyenesek a múzeumok, lesznek majd páran, de bevallom erre nem számítottam. Mikor megláttuk a sort, majdnem visszaültünk a kocsiba, de végül fél óra esőben álldogálás után bejutottunk és nagyon jól tettük, hogy nem futamodtunk meg, mert kifejezetten élvezetes volt a kiállítás. Annak ellenére, hogy három gyerekkel nem a komótosan körbejárom és mindent elolvasok típusú múzeumlátogatók vagyunk. A gyerekek nem tudtak betelni a látnivalókkal, ide-oda cikáztak, anya ezt nézd meg, apa ezt olvasd el, alig győztük őket követni.
Legjobban a korallzátony titkai tetszett nekik.
Az ásványok is szépek voltak, ezekről nemrég tanultak környezetből.
Eltűnt világok nyomában
Két óra elteltével Lili besokallt a tömegtől, tényleg egyre többen lettek, kezdett zavaróvá válni, így elindultunk hazafelé.
Panka hazafelé kidőlt a kocsiban :-)
Eredetileg tervben volt még a Budai Vár is, de az időjárás miatt ez most kimaradt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése