Büszke vagyok

 a csajokra, mert a kezdeti nehézségek után szépen visszaszoktak a rendszerbe. Két hete még elég sokat kellett veszekedni velük a tanulás miatt, de mára visszaállt a rend. Nem is lehet másképp, mert ennyi elfoglaltság mellett nincs idő üresjáratokra. Még az utazással töltött idő is maximálisan ki van használva, edzésre jövet-menet gyakorolják a magánének és csoprotos ének órákra a dalokat. 

Ha hazaérnek, önállóan megírják a házi feladatot, ha elakadnak, akkor miután hazaértem segítek benne, ez a matek, kémia, fizika vonal. Most a héten rengeteg dolgozat van, Lili négyet, Dorka és Panni hármat ír, plusz angolból felel. Így a hétvége is aktív tanulással telt. 

Meg is van az eredménye a kemény munkának eddig, mert a matek négyesen kívül mindenkinek csak ötöse van.

Külön örültem, hogy a hétvégi szabadidőt háromból ketten nem telefonozással, hanem olvasással töltötték. 

Lili segített a medence kitisztításában és elpakolásában, sütött kétféle muffint, nem unatkoztunk.

Pannival igyekeztünk mindent bepótolni a heti hiányzás után, remélem sikerült.

Hírek a betegszobából

 Vasárnap reggelre kidőltünk Pancsival, orrfolyás, köhögés, torokfájás, ő délutánra be is lázasodott. Hétfőn felváltva hívogattam  kettőnk dokiját, az enyém nyert. Nem tipikus covid tünetek, de azért a héten maradjak otthon; ha esetleg fulladnék, vagy elveszteném az ízérzékelésem, akkor telefonáljak, addig eszükbe sem jut tesztelni. Fellőtték a receptem a felhőbe és ennyi. Újabb fél óra kitartó próbálkozás után Pancsi is nyílvántartásba került, mint beteg. Doktornő meg is jegyezte, hogy nem sokat járt suliba az előző után. Hát igen, kemény négy napig bírta.

Elhatároztam, hogy milyen szuperül ki fogom használni a hetet, nagytakarítás, ablakpucolás és társai, ehhez képest Pankával hevertünk a kanapén mint egy darab fa, én kétszer el is aludtam, úgy éreztem magam, mint akit alaposan összevertek. Szerencsére tegnap már ő sem volt lázas, viszont étvágya nem nagyon van és most tíz elmúlt és még alszik. Nekem fáj mindenem, a hangom hol van, hol nincs, céges telefonoknál vicces, de rengetegen kívántak ma már jobbulást :-)

Azt hiszem le kell mondanom a tervekről, a héten túlélésre játszunk. 

Elszaladt

 az első három hét a suliból. Úgy látom nagyjából visszarázódtak a csajok a rendszerbe. Örültek, hogy mehettek, jól érzik magukat, de a hosszú kihagyás után szokni kellett a kötöttségeket. Ráadásul beindultak az edzések is és a csoportos énekórával nőtt a különórák száma is. Az első teljes hét végére csak lézengtek, de a következő hét már flottul ment.

A suliban már megszüntették az összes különórát, ahol keverednek az osztályok, így nincs kórus sem és a sportfoglalkozások is szünetelnek. A termen kívül hordaniuk kell a maszkot is.

Ennek a hétnek a végére a végleges ezdésbeosztás is kialakult és kialakulni látszanak a csapatok is. Remélem lesz lehetőségük versenyezni is.

13. Ikerszülinap - élményajándék

 Mivel a napja hétköznapra esett és ráadásul másnap kezdődött az iskola, csak egy szolid kis bulit tartottunk. Élményajándék idén a Sobri Jóska kalandpark volt, még sosem jártunk itt és a küldföldi kalandozás nyílván nem megoldható.

Kicsit csalódás volt a hely, valahogy többre számítottunk. Sok minden nem is működött, a játékok kezelői mindenhol unottak voltak, se egy mosoly, se egy jó szó, elég lehangoló volt. Elég sokat elmond, hogy nem értünk oda nyitásra, de senkinek nem volt rá igénye, hogy megvárjuk a zárást, így hatkor leléptünk. Egy fél napot azért el lehet játszani, de többször szerintem nem megyünk.

A lányok talán legjobban a drótkötélpályát bírták, de itt sem használtuk ki a rendelkezésre álló három órát. 

Sulikezdés 7.0

 Idén annyira nem voltam rágörcsölve az iskolakezdésre, hogy konkrétan 8 csíkos és két kockás füzettel indultak neki fejenként a tanévnek a csajok.

Máskor már júliusban vásárolgattam, most valahogy annyira bizonytalan volt az egész suli téma bennem. Persze nem vagyunk lemaradva semmiről, minden nap hosszú listákkal jönnek haza, a héten amúgy is rohangáltam írószer boltba. Idén a hetedik és az ötödik miatt csomó új tanárt kaptak a lányok, akiknek még nem ismertük az igényeit.

Sok könyv is hiányzik, minden nap jönnek a papírok, most egy nyelvtan munkafüzetre küldjünk pénzt, aztán egy matek feladatgyűjteményre. 

Eddig pozitív a lányok tapasztalata, mindenki kedves volt, örülnek, hogy láthajták egymást.

Panka minden nap bandázik valakivel, hol Karinál tölti a délután, hol az osztálytársait kíséri haza, neki nagyon hiányzott az osztálya.

Szerdától beindultak az edzések is, mindjárt reggeli edzéssel kezdték a hetet, hatkor már jégen voltak. Csütörtökön a nagyoknak a tavalyi rend szerint este kilencig, pénteken mindenkinek balett. Hét végére kicsit zombik voltak. A késői fekvés-késői kelés kombóról nehéz átállni a koraira.

Panka nem került be emelt matekra, a lányokat is kivettük idén, két éve könyörögnek érte és most a digitális oktatás nálam is átbillentette a mérleget. Megpróbáljuk most így, aztán meglátjuk.

Reméljük ezt az évet végig tudják vinni a suliban!

Énektábor 2.0 és táborzáró

 Az utolsó augusztusi hét mivel is telhetett volna mással, mint énekléssel. A meghirdetett második tábor is pillanatok alatt telt házas lett. Ismét szuper hetük volt, nagyon klassz kis társaság. Nagyon jól érzik magukat együtt, segítik, támogatják egymást és jó nézni, hogy tudnak örülni egymás sikerének.

Lili végigizgulta a hetet a szombati fellépés miatt, neki ez még mindig nem könnyű. Azért bevállalt egy duettet is Bogival és ez lett az egyik legszebb nyári emléke <3.

Dorka a szövegre volt rágörcsölve a karácsonyi rontás miatt, Pankának hangja nem volt már szerdára a kidobó közbeni ordibálás miatt. Így szombatra én is annyira izgultam miattuk, hogy levegőt is alig vettem, mire mindhárman le nem énekeltek :-)

Panka a tévének is nyilatkozott :-)https://www.fehervartv.hu/video/index/32219?jwsource=cl

Augusztus

 Feltartóztathatatlanul rohannak a napok a nyár vége felé, közeledik a szeptember, de ez most egyáltalán nem szomorú. A lányok alig várják a sulit, nagyon ki vannak éhezve a társakkal való találkozásokra, de a tanárok, a tanítás is hiányzik már nekik.

Ahhoz képest, hogy mennyire kétségbe voltunk esve májusban, hogy milyen nyaruk lesz a lányoknak, talán a legtartalmasabb, legmozgalmasabb nyarat sikerült összehozni. 

A karanténból kiszabadulva gyulai hosszúhétvége, közös lovastábor unokatesóval, horvátországi családi nyaralás, egy hét énektábor, Pankának egy csodás, túrázós hét Jásdon nélkülünk, egy hét koris edzőtábor.

Idén kaptak egy medencét is a kertbe, így a melegebb napokon itthon is tudtak strandolni, ki sem kellett mozdulni az udvarból.

Sokat tekertünk a Velencei-tó körül, bár ezt nem mindenki élvezi, Lilinek és Pankának nem ez a kedvenc sportja. Karinak hála viszont találtunk egy mozgásformát, ami mindenkinek bejön. Walkenergie-re járunk a Cosmo Sportba négyesben, sőt egyszer már Attila is volt. Mindent is átmozgat és szuper hangulatos órák vannak.

Horvátország 2020

Sokat gondolkodtunk rajta, hogy merjünk-e belevágni idén a külföldi nyaralásba. Kértem egy csomó árajánlatot belföldről, ami egyre inkább megerősített bennünket abban, hogy átlépjük az országhatárt. Attila találta meg az idei szállásunkat Omisban, ami remek kiindulópontnak bizonyult a kirándulásainkhoz. Aki régebb óta olvas bennünket, az tudja, hogy nem egy egész hétig homokban fetrengős brigád vagyunk, az aktív nyaralást részesítjük előnyben. Ha valahová eljutunk, igyekszünk felfedezni a környéket.

A csajok remek partnerek ebben, vannak pancsolós és vannak kirándulós napok, de akkor is úgy, hogy visszük az úszó cuccot és a városnézés után keresünk a környéken egy strandot.

A szállásunk szuper volt, hatalmas amerikai konyhás nappali és három szoba, két fürdővel. Remekül felszerelt konyha és két kis terasz.

Miénk lett a nászutas lakosztály :-)

Szombaton nyolckor indultunk el, a határ kb. négy perc volt és egy pisi szünettel fél négyre ott voltunk a szálláson. Előre kitöltöttük az adatlapot az Enter Croatia oldalon, és regisztráltunk konzuli védelemre is.

Első nap csak felderítettük a környéket és a medencében pancsoltak a csajok.

Este megünnepeltük Lili névnapját is.

Másnap reggel Pankával csatangoltunk egyet a parton reggeli beszerzés közben, délelőtt a közeli strandon fürödtünk, de elég hideg volt a víz, lányok fáztak. Délután hajókázni mentünk, naplemente nézős, vacsorás hajóval. Brac szigetre tartottunk, ahol megnéztük Pucisca városkát, Panka fürdött is, kaptak a helyi kőből készült karkötőket a lányok.

Pučišća

Pučišća méretét tekintve Brač sziget második legnagyobb települése. Épületei, melyek a szárazföldbe bevágó tengeri csatorna feletti lejtőn sorakoznak, rendkívül érdekes panorámát nyújtanak. Mivel Pučišća mélyen benyúló öböl köré épült ki, az öböl mindkét oldalán végtelen sétány húzódik, melynek mentén számtalan oázis sorakozik a fürdőzők számára.

Pučišća – erődök kikötője

Pučišća viharos múltjára utal, hogy az Erődök kikötőjének is nevezik. A XV. században a tengerparti övezet nem tartozott a legbiztonságosabbak közé, így a lakóházakat is úgy építették, mint a várakat - tornyokban. Pučišća egykor 13 ilyen toronnyal rendelkezett, és melyek közül kiváló állapotban fennmaradt építészeti látványosság a Ciprijan Žuvetić, az Akvila és a Dešković család erődje.

A reneszánsz Žuvetić-kastély és Moro-palota mellett kihagyhatatlan Pučišća egyházi kincseinek megtekintése. A Szent György templomocskát a sárkánnyal harcoló szentet ábrázoló relief díszíti, a kissé távolabb található Szent Dujmó templom, melyet gazdagon díszített falai miatt valódi barokk gyöngyszemnek számít.

Kőbe vésett Pučišća

A kő és a kőfaragóművészet Brač-sziget hagyományos életmódjának könnyedén felismerhető szimbóluma. E tekintetben Pučišća a sziget legjelentősebb települése. A helység közelében három kőbánya is található, az itt bányászott kő számos épület és szobor alapanyaga, melyek közül a legismertebb a Fehér Ház az USA-ban. A kő megmunkálásának többszáz éves brači hagyományait kőfaragó iskola folytatja, mely egyike az Európában működő mindössze három ilyen iskolának. Itt olyan hagyományos ezközöket és technikákat használnak, melyek a reneszánsz kora óta változatlanok. Forrás:https://www.adriatic.hr/hu

Nagyon hangulatos kisváros

Hazafelé méteres hullámok voltak, nagyon élvezték a csajok.

Hétfőn autóztunk még jó kétszáz kilométert délre és meglátogattuk a csodás Dubrovnikot, amely a világ egyik leghíresebb turisztikai célpontja, ami főleg kivételes kulturális örökségének köszönhető. Az óvárost körülvevő monumentális, 2 km hosszú védőfal Dubrovnikot 1979-ben juttatta az UNESCO világörökségi listájára. Miután letettük a kocsit (egy vagyonért), bejártuk az óvárost, felmentünk lanovkával Srd hegy tetejére, a kilátóba, hogy onnan is megcsodáljuk a várost. Itt volt a legszigorúbb ellenőrzés az egész hét során, beszállás előtt lázat mértek, kötelező volt a maszk és a kezünket is lefertőtlenítették.

A szűk kis utcák, a sok víz, a galambok Velencét idézik.

A vár alatti strandon tervezük megvárni a naplementét, de időközben megérkeztek Omisba Kariék és inkább siettünk vissza, hogy még este találkozzunk velük.

Kedden a szálláshoz közeli strandon pancsoltunk egész nap, az öt gyerek remekül elvolt, mi is tudtunk beszélgetni. Ez volt az egyetlen nap, amikor felfújtuk nekik az összes gumivackot. Két láma, egy mopsz és Kari fagyija. Utána soha többet :-)

Szerdán ismét hajóra szálltunk, immár kilencen és elhajóztunk a gyönyörű Bolba. 

Mivel a hajóhoz voltunk kötve, olyan sok időnk nem volt és a lányok abból is egy órát a vízi játszóparkban töltöttek. Jól el is fáradtak estére a nagy kúszásban-mászásban.

Csütörtökön megnéztük Trogirt és Primostenen strandoltunk, ami nálam az abszolút kedvenc kategória.

Péntekre kevésbé mondtak jó időt, így oda terveztük a legkirándulósabb napunkat. Ellátogattunk a Biokovo Nemzeti Parkba, felmentünk a Szt. György csúcsra illetve megnéztük a nemrégiben átadott üvegpatkót. Ettől tartottunk a legjobban, hogy milyen lesz a mélység felett sétálni, de kiderült, hogy az oda vezető út sokkkal izgalmasabb. Horvátország legmagasabban fekvő aszfaltozott útja 23 km-en keresztül a csúcsig ( kb. 13 km-nél van a patkó), ahol egy autó fér el, olyan széles keskeny. Ha jönnek szemben valakinek le kell húzódni a helyenként kialakított beugrókban, izgalmas volt.

Úgy félúton jött szembe két ló, az egyik olyan kíváncsi volt, még az ablakon is benézett, a lányok nagy örömére.

A strandon délután kivételesen csak a késői ebédet költöttük el, senkinek nem volt kedve fürödni a hűvös szélben. Makarskában sétáltunk még egyet, de egyikünkre sem tett mély benyomást a város.

Szombaton tízkor pontban elhagytuk a szállást és strandoltunk még egyet a közeli strandon, mert még volt egy tartozásunk a gyerekek felé. 

Annyira élvezték, hogy ki sem akartak szállni, rögtön mentek volna még egyet.

Kezdett beborulni így kis olvasás és ebéd után elhagytuk a tengert.

Omisban még beszereztük az ajándékot a hazaiaknak és útra keltünk hazafelé.

A határon két autó volt előttünk, simán, két perc alatt hazai földön voltunk :-)

Igazán jó kis hét volt, kár lett volna kihagyni!