Kori

Szombaton reggel Pannus kipróbálta az új koriját, bár éleztetni csak óra után tudtuk beadni, de így is ügyes volt vele, Rendesen tartotta a lábát, hátrafelé is nagyon ügyesen korizott benne.
Megint rengetegen voltak, 28 gyerek jutott Kingára, ami borzasztó. Két csoportba osztotta őket és ide-oda korizott köztük, de Liliék most új dolgokat tanulnak, ott kellene lenni mellettük, hogy jól gyakorolják be.

Már régóta gondolkodtam rajta, de most úgy döntöttünk, hogy vasárnap megnézzük a Jégmadarasok edzését is. Lilkó jött csak, a többieknek nem volt kedvük. Lili nagyon élvezte a dolgot és tényleg szuper edzés volt. edzőnként nem jutott tíznél több gyerek, folyamatos volt a visszajelzés és pörögtek a feladatok, nem kellett egymásra várniuk. Nagyon el is fáradt a végére, de végig jól érezte magát és azt mondta, hogy menjünk jövő héten is. Veszek majd bérletet és visszük a többieket.

Pankáéknak a múlt héten megkezdődött az ovis kori is, szerdánként járnak, de a hokis fiúk tartják nekik. Gergőkével szabadon lettek engedve, míg a többieket oktatták. Remélem azért majd később foglalkoznak velük is kicsit.

Az állatállományról

Nyuszó nő mint a gomba. Karácsonykor valaki megkérdezte, hogy mi újság vele, mire Attila. MEGVAN, KÖVÉR, MINT AZ APJA. :-) Szóval nyúl is teljes jogú családtag, az egyetlen fiúgyermek ;-)
Ha tehetné egyfolytában enne és nem muszáj nyúlkajának lennie, jöhetne a keksz és a lekváros fánk is, szóval résen kell lenni, ha szabadlábon van, nehogy olyat kajáljon be, amitől baja lesz.

Sikló is nődögél, mostanában szó nélkül megkajálja a heti egy fagyós bébiegeret, mert nem kapni élőt. Volt egy három hetes sztrájkja, amikor kicsit aggódtam miatta, de aztán elkezdett enni és azóta nem reklamál. Van amikor egy kicsit bábozni kell neki a kajával, de múlt héten konkrétan úgy letámadta az egeret, hogy ijedtemben a csipeszt is leejtettem :-)

Az akváriumban megmaradtak - úgymint egy darab hal és egy darab almacsiga - továbbra is tartják magukat, hatalmasat nőttek.

Végre péntek

Ez is eljött, péntek van. Lezárult a félév, talán Lili is nyugodtabb lesz már. Beszéltem Dóri nénivel, ezen fogunk dolgozni vele is, ahogy a pszichológussal, próbáljuk oldani a szorongását. Nagyon szerencsénk van, hogy ilyen tanító nénije van Lilusnak, nagyon szereti őt és tényleg igyekszik segíteni.
A pszichiáter javaslatára gondolkodnom kell a gyógyszeres szorongásgátláson, de nagyon ellene vagyok.
Szerkesztettem neki egy szívecskét a tolltartójába, pozitív dolgokkal, apu laminálta, szép lett. Hátha jobb kedve lesz, ha a kezébe kerül naponta párszor.
Ide teszem nektek, hátha valaki hasznát veszi:

Ma egyébként nem volt túl jó napja a kisasszonynak, mert Dóri megbetegedett és nem jött suliba. Nem is volt kedve menni tornára, apu hívott, miután leadta őket, hogy számítsak rá, hogy rossz hangulatban lesz, mire megyünk érte.
Panka sem volt túl lelkes a torna miatt, de aztán egymásra találtak két kislánnyal óra előtt, mert odafelé mondtam neki, hogy próbáljon játszani másokkal. Mivel később kezdtük, mint a csoport és volt, aki ugye már járt tavaly is, kicsit kívülálló volt eddig. Sokszor sajnáltam is, mert csak úgy lézengett köztük, nem állt be játszani, ők meg nem hívták. Most időben is voltunk, volt tíz perce óra előtt játszani és Villővel meg Jázminnal elég jól összebarátkoztak, fogócskáztak, úgyhogy nagyon boldogan jött ki. Hazafelé mondta is, hogy ezután mindig jönni akar. Ez volt az első hely, ahová a tesók nélkül, egyedül érkezett, mostanára találta meg a helyét, kicsit megnyugodtam.
Megérkezett a korcsolyája is, elmentünk érte a postára, ő vehette fel a csomagot, nagyon boldog volt. Hazafelé végig szorongatta a kocsiban.
A nagyoknak is jó kedvük volt, nevetgéltek a csoporttal, mikor odaértünk, Anita megdicsérte őket, szépen dolgoztak, sokat bátorodtak, főleg Dorka, aki ugye kicsit tartott a karikától. Lili mondta is itthon, hogy nehéz volt a mai óra, de lelkes volt.
Ma fürdés után csak én olvastam, az ő meséjük helyett sztorikockáztunk, társasoztunk, nagyon élvezték. Sokat nevettünk, főleg Lilin, aki egész hosszú mesét kerekített kilenc kockából.

Mondják-mondják

Este korholom őket, mert vizesen toporognak a szoba közepén, nem törölköznek, nem öltöznek.
Lili: ANYA, ÉN NEM AKAROK NEKED ROSSZ ÖRÖMET OKOZNI!

Pannus szeretne hétfőn Lilivel tartani Margóhoz.
ANYA, A MAMI, AZT MONDTA, HOGY HA JÓ LESZEK, ELMEHETEK HÉTFŐN ÉN IS! SOKÁ LESZ MÉG HÉTFŐ?
Négy nap múlva.
AZ JÓ, ADDIG TALÁN KIBÍROM, HOGY JÓ LEGYEK!

Hammock - szinkron

Mivel decemberben lemaradtunk a bemutatóról és Franciska megígérte, hogy januárban pótolhatjuk, tegnap meglestük a csajokat légtornán.
Sokat fejlődtek október óta szerintem, és itt Dorka is magabiztosabbnak tűnik, mint karikán.
Azt meg lassan itthon is fogják tudni gyakorolni, ugyanis Lackóéktól kaptunk két karikát, már csak fel kell szerelni a plafonra és mehet a buli :-)

a spárgát még nyújtani kell

csillag

Korcsolyán is beindult a buli, szétszedte Kinga a csajokat és a két nagy abba a csoportba került, ahol már új dolgokat is tanultak, kezdődnek a szinkron alapok, már párosával dolgoztak. Nem ment mindig könnyen :-)
Pankának is rendeltem rendes műkorit, mert a mostani egyáltalán nem tartotta a bokáját, ma postára adják, ha szerencsénk van, megérkezik holnapig és szombaton már ki is próbálhatja.

Hétköznapok fogságában

Elsuhantak az ünnepek, már a lassabb napok emléke is alig él bennünk. Nem indult túl jól az év eleje, lesznek változások körülöttünk, de még nem publikusak.
Lilike nehezen vette az első hetet az iskolában, sok(k) neki a félévzárás, dolgozatok, nagy a megfelelni vágyás, ezzel együtt a félelem, a szorongás. Az övével együtt az enyém is nő, vajon jól csinálom-e, amit csinálok, igyekszem nem támasztani nagy elvárásokat, pont jó a 80% is matekból. Csak akkor tanulok vele külön, ha ő kéri. Vajon jó ez így? Talán magabiztosabb lenne, ha többet gyakorolnánk, de félek, csak megutálná az egészet, így is jó úton halad arrafelé. Ráadásul nehezített pályán mozog/mozgunk, hiszen hiába a külön osztály, nagyjából együtt haladnak, Dorka kisujjból kirázva, oda sem figyelve hozza a 95-100% körüli dolgozatokat, lazán veszi a dolgokat, nem görcsöl, élvezi az életet. Úgy tűnik, minden magabiztosság, lazaság neki jutott.
Lilit nagyon bántja, ha Dorkát megdicsérjük, este sírva elsuttogott vallomásokból tudom meg, mikor már csak ő van ébren, mert retteg, a másnapi dolgozattól, sokszor este tizenegy van már ilyenkor. Úgy gondolja, hogy ő nem elég jó, sosem fog tudni 100%-ot hozni és az Apa majd jobban fogja szeretni a Dorkát. Aztán nagy nehezen elalszik, másnap persze fáradt, nem úgy teljesít, ahogy tudna egyébként. Én meg fél éjszaka azon gondolkodom, hogy vajon mi pakoljuk-e rá kimondatlanul, tudat alatt ezeket a terheket? Nem gondolom, hogy elvárnánk a 100%-ot, persze örülünk neki, de Dorkával sem tehetem meg, hogy nem dicsérem meg érte, vagy csak titokban, mert neki igenis jár az elismerés.
Hogyan lehetne ezt okosan kezelni, hogy ne sérüljön senki, mert a szívem szakad meg Liliért...
Gondolkodtam, hogy kiveszem a suliból és átvisszük a Waldorfba, de sajnos itt úgy látom, hogy nagyrészt azok a gyerekek kerültek át oda, akiket minden más iskola kivettet magából, vannak, akiknek négy év alatt öt iskolában telt ki a becsületük. Anyuék oda járnak csütörtökönként pingpongozni a VOK-ba és szerinte is súlyosan magatartás problémás jó része a gyerekeknek. Lehet, hogy levenném a teljesítmény okozta nyomást a gyerekről, de elvesztené a barátait és bekerülne egy csapat kis "vadállat" közé. Jó lenne az neki?
Másik oldalról viszont ott van, hogy a múlt heti találkozójuk után Nórában felmerült, hogy jó lenne, ha Lilit megnézné a pszichiáter is és óvatosan megemlítette, hogy gyógyszeres szorongásoldás lehetőségét, majd az arcomra nézve, visszakozott is.
Így a héten amíg Lili Nóránál lesz, én a pszichiáterrel fogok beszélgetni, mert Lili egyelőre elzárkózik a találkozás elől, bár ezt szerintem Nóra ügyesen meg fogja oldani majd szépen lassan.

Azért történtek jó dolgok is, építettünk egy szánkópályát a kertben a csajoknak. Na jó, ez nagyképűen hangzik, annyi történt, hogy feljavítottuk kicsit a két kert közötti szintkülönbséget némi hólapátolással. A szánkónak elég rövid, viszont a havazás másnapján beszereztem három hócsúszkát a csajoknak, így popsin viszont szuperül ment a csúszás. A kert feléig simán elcsúszkáltak, nagyon élvezték azt a pár napot, amíg kitartott a hó.

Dorka ma matekversenyre megy ötödik órában. Lili majd nyelvtanból valamelyik nap, még nem tudja pontosan, persze nem akar, de Dóri néninek nem mert mondani, talán még lelkesedett is, mert nagyon akarja, hogy szeressék. Itthon is nagyon nehezen nyílik meg, főleg csak nekem, ha kettesben vagyunk, leginkább este, mikor már mindenki alszik és ő is fáradt, nehezebben kontrollálja magát, kibuknak az érzések. Néha nagyon nehéz megállni bőgés nélkül, amiket mond, de nagyon örülök, hogy kijön belőle, hogy legalább nekem el meri mondani, néha csak felkapnám és szaladnék vele messzire, hogy kikerüljön ezekből a dolgokból...

Hétfőn az anyuék elvitték a Margó nénihez, aki anyu volt kolléganője és tanító néni. Ezen is nagyon sokat gondolkodtam, hogy jó lesz-e ez neki, nem akartam, hogy azt érezze, hogy ő "buta" és azért akarjuk, hogy járjon, de tőlem nagyon nehezen fogadja el a segítséget. Nem jól mondom, Dóri néni nem így tanította, nem így kell, ettől aztán csak mindkettőnkben nő a feszültség, ezért gondoltam, nem árt ha kihelyezzük a dolgot. Nem akart menni, de végül jól érezte magát, játszottak is sokat, nem csak tanultak, de azért gyakoroltak is, Margó nagyon aranyos és hát mégiscsak szakember, biztosan jobban tud tanítani, mint én. Párszor megy majd Lilus hétfőnként és meglátjuk, mi lesz belőle.

Dorkával három napig tanultunk a környezet dolgozatra a halmazállapotok témakörben. A másodikos kísérteti tankönyv írója reménykedjen, hogy nem találkozik velem mostanában, mert hatalmas kedvet érzek egyenként kitépkedni a lapokat a tankönyvből és megetetni vele...

Esik a hó, az első hó

A két aprósághoz összelapátoltuk az összes havat az udvaron és a fél utcában. A szomszédok legalább biztosan örültek, hogy előlük is eltakarítottuk a havat :-)