2014. október 11., szombat

Izzik a galagonya


A GALAGONYA



Őszi éjjel

izzik a galagonya

izzik a galagonya

ruhája.

Zúg a tüske,

szél szalad ide-oda,

reszket a galagonya

magába.

Hogyha a Hold rá

fátylat ereszt:

lánnyá válik,

sírni kezd.

Őszi éjjel

izzik a galagonya

izzik a galagonya

ruhája.














A paci is szereti a csipkebogyót

Lili új barátja



A reggeli korcsolya után kirándulni vittük a csajokat. Mi "tanulni" mentünk, feltérképeztük a sukorói gyógynövényeket. Sok érdekességet hallottunk Sóspataki Ferenctől, aki a túrát vezette. A csipkebogyón kívül gyűjtöttünk kakukkfüvet, lándzsás útifüvet, orbáncfüvet. A lányok lelkesen ették a tyúkhúrt, vadszedret,galagonyát. Sajnos a kökényesig mi nem jutottunk el, mert a csajok egy óra séta után elfáradtak és inkább visszaindultunk.

Pannusra nagyon büszke vagyok, mert nagyon szépen dolgozott a jégen, mindent végigcsinált, amit Melinda kért és egyre ügyesebben mozog.




2014. október 10., péntek

Ősz


Nagy László: Dióverés

Elsuhogott az a füttyös
sárgarigó délre.
Sárgul az árva diófa
zöld terebélye.

Levelek lengnek, akár a
színarany rigó-szárnyak,
elszállnak ők is a szélben
puszta határnak.

Áll a diófa, és érett
kincsei válnak tőle:
szellő ha bántja az ágat,
buknak a földre.

Szaporább kopogás, csörgés
támad, ha jön az ember,
s bottal az ágak bogára
boldogan ráver.

Földre, fejekre, kosárba
kopog a dió-zápor,
burkos dióra a gyermek
kővel kopácsol.

Már, mintha álmodnék, hallom
zaját a jó örömnek,
darálók forognak, diós
mozsarak döngnek.

Fagyban és nagy havazásban
meg kell maradnunk jónak
s tisztának is, hogy örüljünk
csörgő diónak.

Majd csorgó hó levén ring a
picike dió-csónak,
s lomb zöldül újra a füttyös
sárgarigónak.














Weöres Sándor: Galagonya

Őszi éjjel
izzik a galagonya
izzik a galagonya
ruhája.
Zúg a tüske
szél szalad ide-oda,
reszket a galagonya
magába.
Hogyha a Hold rá
fátylat ereszt:
lánnyá válik,
sírni kezd.
Őszi éjjel
izzik a galagonya
izzik a galagonya
ruhája.




Zelk Zoltán: Október


Kisöccsétől, Szeptembertől
búcsút vesz és útra kél,
paripája sűrű felhő,
a hintója őszi szél.

Sárga levél hull eléje,
amerre vágtatva jár,
félve nézi erdő, liget,
de o vágtat, meg se áll.

Hová, hová oly sietve,
felhőlovas szélszekér?
Azt hiszed tán, aki siet,
aki vágtat, messze ér?

Dehogy hiszi, dehogy hiszi
hiszen nem megyen ő messze,
csak addig fut, míg rátalál,
a bátyjára, Novemberre.




Mentovics Éva: Őszi kincsestár


Megzörren a rőt falomb,
díszes inget ölt a domb,
s nézd a tölgyek üstökét!
Makkot hullat szerteszét.

Ha a napfény rákacsint,
ökörnyálak szála ring,
s a pincénél – mily remek!
tőke érlel kincseket.

Mosolygósat, ragyogót,
aranyfényű, szép bogyót.
A szilva is megérett,
dió potyog temérdek.

A rigó is rákapott.
Amint a Nap ráragyog,
alma virít; piros, sárga...
szedd le fürgén, tedd kosárba!

Kemény héjú mandula,
szilva, körte, naspolya...
Mennyi íz és mennyi illat!
Kamraajtók, pincék nyílnak,

telik a polc, hordó, láda,
must aranylik a pohárba'.
Reméljük, még itt időz
sokáig a kincses ősz.

Erdő, mező átöltözött,
szél dúdol az ágak között.
Suttognak a nyírfagallyak,
vége-hossza nincs a dalnak.

2014. október 7., kedd

Fogadó óra

Pénteken este kicsit megijedtem, amikor fél nyolckor, vacsora előtt Dorka közölte, hogy ő most akkor nem kér enni és felmenne aludni. Így is tett és mire felmentünk a többiekkel, már az igazak álmát aludta. Gondoltam is, hogy megvan a következő betegünk, de szerencsére nem, csak őt még nagyon lefárasztja a suli. Ő volt az, aki még nagycsoportban is simán el tudott aludni délután, és hétvégén is ő kelne a legkésőbb, ha a többiek hagynák aludni.
Hétfő délután fogadó órára mentünk a suliba. Először Dorkához, ahol nagyon megnyugodtam, mert Tünde néni is mondta, hogy lehetne szebb az az írás, de semmi vészes lemaradás nincsen, az osztály 70%-nak gondja van a grafomotorikával, tehát rá fognak feküdni a témára. És azt is jól gondoltuk, hogy kicsit izgága a gyerek, időnként fireg-forog, ellenőrzi, hogy a hátsó sorokban is készülnek-e a feladatok, de ez még teljesen normális kategória. Mellette komoly feladattudata van, lelkes, dolgozik, aktív, igazi tyúkanyó az osztályban. Nagyon megnyugodtam. Olyan szeretettel beszélt róla a tanító nénije. Jó helyen van. 
Egy órát várakoznunk kellett, mert Liliéknél hatalmas csúszás volt, de addig is beszélgettünk Lili padtársának az apukájával. 
Liliről is nagyjából azt hallottuk amit vártunk, az olvasása kicsit lassú, bizonytalan, folyton biztatni kell hogy hangosabban beszéljen, lehetne aktívabb az órán. Szerencsére Dóri néni is látja, hogy nem azért nem jelentkezik, mert nem tudja, hanem mert olyan kis félénk. Igyekszünk majd még többet dicsérni. A legjobb tanulók között van az osztályban, alapos, az írása nagyon szép. A v betűt kell most kicsit gyakorolnunk vele.
Ők már megkapták a havi értékelést is, mindenből kitűnően teljesített, egyedül a magyar lett jól teljesített, az olvasás miatt, de azon meg majd dolgozunk.
Sajnos jó későn értünk haza, mert még Pankának be kellett vásárolni a másnapi kirándulásra, de Anyuék nagyon rendesek voltak, mert tanultak velük, így már nem kellett nyaggatnom őket este.
Dorka így is kidőlt a mese alatt.




A képeken az is látszik, hogy miért lesz szükségünk fogszabályzóra

Gyűjtőszenvedély

Csókoltatom innen is az áruházak marketingeseit. Mindig van valami gyűjteni való :-)

Most éppen Arnold és Oszkár lázban égünk. Gyűjtünk, ragasztunk, tanulunk.

A másik őrület most a tapadókorongos Lidl állatkák/szörnyecskék. 
A fürdőszobában laknak - Attila legnagyobb örömére - és esténként iskolásat játszanak velük. Szerencsére van már három kisebb iskolai osztályra való, így ki tudják játszani esténként a lányok az iskolai élményeiket.




Játék

Sokat hallgatok mostanában Pál Ferencet, egy kolléganőm hívta fel a figyelmemet, hogy az oldalán meghallgatható az összes korábbi előadása. Élvezet hallgatni és sokszor komoly gondolkodnivalót ad. Mióta én is dolgozom, folyton időhiányban vagyok, türelmetlenebb lettem, nincs annyi időm a gyerekre, amennyit szeretnék. Folyamatosan dolgozom rajta, igyekszünk minőségi időt együtt tölteni a lányokkal, de még így is túl sokszor hallom magam, amint azt mondom, hogy: MOST NEM ÉREK RÁ! MAJD KÉSŐBB! Nem szeretem mondatok ezek!

Pál Feri szerint a gyereknek a mai felgyorsult világban:
- túl sok játékuk van
-túl nagy a választási lehetőségük
-túl sok információval rendelkeznek
-túl nagy sebességgel élnek

Van benne igazság, de minden gyerek máshogy reagál rá, van akire ezek a dolgok rosszabbul hatnak, persze, hogy nekem is jutott egy ilyen gyerek. Bevallom a túl sok játék bűnébe mi is beleestünk. Az ember szeretne mindent megadni a gyerekeinek, mert szereti őket, de nem tudja nekik a legfontosabbat megadni, az időt, ezért kompenzál. És máris felmerül a kérdés, hogy jól szeretjük-e őket...Nem egyszerű a dolog. 
Mindenesetre vasárnap leültem melléjük és jó sokat játszottunk, építettünk, szerepjátékoztunk. Jó volt.


 
Az állatok világnapja alkalmából szombaton alkottunk is kicsit.
A szabadban is játszottunk.

És nézzétek, ilyenkor mindig úgy megnyugszom, hogy tudnak játszani egy-egy darab fával, levéllel, olyan igazán. Szabadon eresztik a képzeletüket és máris ebéd fő a falevél tűz felett. És hosszan játszanak teljes egyetértésben.









Hacsak lehet, játszik a gyermek. Mert végül a játék komolyodik munkává. Boldog ember, ki a munkájában megtalálja a valamikori játék hangulatát.

A játék a kutatás legjobb módja.

Semmiben sem nyilvánul meg olyan világosan az emberek jelleme, mint a játékban.

A játék köt és old. Leköt.
Elbűvöl, vagyis elvarázsol.
Te le van azzal a két legnemesebb emberi tulajdonsággal, amit az ember a dolgokban érzékelni
és ki fejezni képes:
tele van ritmussal és harmóniával.
                                                        (Huizinga: Homo ludens)"

A játék. Az különös. Gömbölyű és gyönyörű, csodaszép és csodajó, nyitható és csukható, gomb és gömb és gyöngy, gyűrű. Bűvös kulcs és gyertya lángja, színes árnyék, ördöglámpa..."

"...Játszom én és táncolok,Játszom én mint sok dolog. Látszom fénybe és tükörbe, Játszom egyre, körbe-körbe. játszom én és néha este fölkelek, s játszom, hogy akik alusznak, gyerekek." (Kosztolányi Dezső)


Lábadozás

A szombati napunkat még otthon töltöttük, bár már mindenki jobban volt, nem akartuk még őket közösségbe vinni, így sajnos lemaradtunk a meseerdőről szombaton. Helyette bepótoltuk Lilussal a pénteki leckét, olvastunk, legóztunk sokat.

A vasárnapi lovaglást már nem akartuk kihagyni, Lilus teljesen jól volt, Panni még köhécselt, de kedve és az étvágya tökéletes.  Nagyon ügyesek voltak a csajok, tíz perc futószárazás után önállóan lovagoltak egy kis körön belül. Megállították a lovat, autógumik között szlalomoztak, egyelőre lépésben. Olyan jó volt őket nézni, egészen meghatódtam, milyen kis ügyesek.

 











2014. október 3., péntek

Az első betegünk

Amikor vasárnap a megbeszéltek szerint hívtam Ildit, hogy mikor indulunk a Koronás Parkba és közölte, hogy Lillát leterítette a hasmenéses-lázas vírus, már tudtam, hogy mi sem ússzuk meg sokáig. Bár Dorkát vártam az első helyre, hiszen padtársak. Ehhez képest a telefon Dóri nénitől jött szerdán egy órakor, hogy egész nap fájt a hasa Lilinek, eddig várt, hogy hátha csak izgul valami miatt, de most már szerinte menjünk érte. Délután már hasmenése is volt és hőemelkedése, amiből szerencsére nem lett láz azóta sem. Tulajdonképpen egészen jól van, sőt "sajnos" étvágya is van, mert így megy a harc azon, hogy mit ehet és mi nem tesz neki most túlságosan jót.


Tegnap elkértem a leckét a suliban, reméljük hétfőn már jól lesz és csak ezt a két napot kell itthon pótolnunk.

Ma Panka is csatlakozott Lilushoz a mamánál, mert nagyon folyik az orra és nem akartam, hogy megfertőzze a többieket, ráadásul ma a Zeneiskolába megy a csoport és az előadást is zavarta volna. Szerencsére más baja nincs, kapja az orrcseppet, éjszaka párologtattam neki Diapulmonnal. Mindketten végigaludták az éjszakát, ami ilyenkor a legtöbbet számít a gyógyulás szempontjából.

Dodóka kicsit nyávogott, hogy nem igazságos, hogy neki meg menni kell, de hát ez már nem az ovi és különben is jó lesz neki, mert ma van a Mihály-napi vásár, nem fog unatkozni.

A holnapi meseerdőről sajnos lemaradunk, nem hiszem, hogy elég jól lesznek hozzá a csajok. Majd kitalálunk valami jó kis benti programot, Attila úgyis dolgozni fog egész hétvégén.