Csordogálnak

 a napok.

Nem vagyunk túl aktívak, eszünk, pihenünk, olvasunk, lányok sorozatoznak.

Jó, szombaton beindult nekik az edzés is, és én is letoltam már három alkalommal a kiadott penzumot. Attilával sétálunk is majdnem minden nap a napsütésben. Ezt az időt szeretem, nem baj, ha hideg van, csak ne legyen az a hülye ködös szürkeség.

Kicsit a főzéssel küzdök, mert igazából már nem kívánok semmit, de itt van a három kamasz gyerek, aki folyton éhes, de nem eszik ám meg akármit.

Tegnap ebédre burgonyakrémleves volt, pirított kolbászmorzsával és palacsintával. A palacsintából annyit sütöttem, hogy maradjon vacsorára egy sós rakott palacsintához. Már régen volt, eltűnt tíz perc alatt. 

Dorka ma megy az Etelébe a barátnőivel vásárolni, délután edzés után elmegyünk szaunázni egyet. Egyedül nem szeretek, hiába vagyok ott egy héten négyszer.

Tegnap tök jó társaságom volt az edzéshez, egy triatlonos srác, meg egy bácsi, kicsit beszélgettünk, biztattuk egymást, az úszás is jól ment, nagyon jó érzéssel jöttem haza.