2018. szeptember 18., kedd

Hétvégi gyorsjelentés

Pénteken musical órán voltak a csajok Orsi néninél, nagyon szeretnek menni. Bár ahol énekelni lehet, ők jól érzik magukat.
Volt egy óra közös éneklés és utána kiscsoportos foglalkozások, ahol a szóló dalokat gyakorolták. Panninak lecserélték a Vaianat, mert egy nagyon nehéz dal, így most a Pocahontasból fog énekelni.

Dorka pedig a Mulanból.

Lili egyelőre nem szeretne szólót énekelni, illetve igazából szerintem már szeretne, de még nem szedte össze a bátorságot hozzá.
Úgy néz ki, hogy március 14-én lesz jótékonysági koncert a suliban.
Kicsit előbb érkeztünk és az udvarra kihallatszott a nyitott ablakon a dalolás, büszke voltam rájuk :-)

Szombaton reggel hétre elvittük a Magyar Népdal Napjás különítményt a suli elé, onnan indultak Martonvásárra. Szegény Lili napok óta küzdött a náthával, így nem volt száz százalékos, de menni akart.

Mi kilenc körül indultunk Szigligetre a futóversenyre. Nem láttam Dorkán, hogy izgulna, de a tihanyi harmadik hely meghozta a kedvét és mindenképpen a dobogóra szeretett volna állni.

Nem voltak zónák és későn álltunk a rajtba, így már nem tudtunk hátra menni, de ez nem volt baj, legalább tudott menni lendületesen.

5:28-as ezrekkel tolta le a hat kilométert, menet közben frissített, mert nem akart időt veszteni. Meleg volt veszettül a deles rajt miatt és emelkedő is volt bőven, így ez egy szuper eredmény szerintem.

Ráadásul harmadik helyet ért el vele, amivel először csalódott volt, de aztán megbékélt :-)









Hatra értünk haza, így szombaton már csak pihegtünk.

Vasárnap aztán elő kellett vennünk a tanulnivalót, Lilinek történelemből, természetismeretből. Dorkának szintén természetismeret és egy kis töri.
Szorgalmi feladatot készítettünk, könyvet kerestünk.
Panka szülinapi ebéden volt, neki szerencsére még nincs annyi tanulnivalója, vagy jól titkolja.

Estére Dorka is elkezdett tüsszögni és egy adag Coldrex juniorral sikerült paracetamollal túladagolni, gondolom a soványsága miatt, nagyon rosszul volt, rázta a hideg, hányingere volt. Majdnem elindultunk a kórházba, de aztán fél egy körül jobban lett és elaludt én meg fél óránként nézegettem, hogy él-e még...



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése