Még három nap

 Délelőtt jól szórakoztunk, lányok élvezték az illatfelismerést, elég ügyesek is voltak benne. Az oregánót nem találták el, ill. a szegfűszeg neve nem jutott eszükbe, de tudták, hogy a narancsba szoktuk szurkálni.
Délután az apukám - mert rendes- felajánlotta, hogy elviszi a csajokat játszóházba. Nagyon örültem az ötletnek, mert így legalább be tudtuk csomagolni a csajok ajándékát. Lili először lelkesedett, aztán nem akart menni, mert nem érezte jól magát, végül elindult. Jó két és fél órán át játszottak szerintem, miután hazajöttek, mondta, hogy fájt a feje. Ez már gyanús volt, estére be is lázasodott, így a táncolós programot inkább Dorkáék élvezték.

Kisangyalok Kara - 2015.12.20.

Tudjátok néha fárasztó, hogy ennyi helyre kell vinni a csajokat, figyelni, hogy meglegyenek a felszerelések, elkészíteni a fellépőruhát, helyt állni év végén, sőt néha csak odaérni mindenhová. Amikor azonban olyat látunk, mint ma, amikor közel négyszáz kisgyermek torkából zengtek a karácsonyi dalok, akkor azt mondom megérte. A lányok is biztosan sokszor fáradtak, sőt olyan is van, amikor éppen nincs kedvük próbálni/edzeni/menni, viszont sokat kapnak ezek által az alkalmak által, a valahová tartozás miatt, olyan büszkén, boldogan álltak ma ki a város elé...
Csodaszép volt!

https://www.youtube.com/watch?v=wcJC4czlSOM

https://www.youtube.com/watch?v=kQrFXhlPjiU

https://www.youtube.com/watch?v=RNUjslS6g84

Fellépés előtt körülnéztünk kicsit a vásárban, kaptak kalácsot is.

Aztán megkerestük Ica nénit, rábíztuk a lányokat, megtudtunk, hogy merre helyezkedjünk, hogy lássuk a mi kis kórusunkat. Aztán jó sokat vártunk a kezdésre. Megérte, mert tényleg nagyon megható volt.

Lassulunk

Várnak még ránk programok a hétvégén, de legalább már dolgozni nem kellett. A gyerekeknek végre az apró ajándékok helyett, kis cetli került reggel az adventi naptárba. Mindegyik egy közös programot ígért délutánra.
Volt egy kis kapkodás, hogy időben odaérjünk Panka bemutatójára. A kontyot még itthon megcsináltam neki, hogy csak át kelljen öltözni.
Most, hogy láttam a versenyzőket is, kezdem megérteni, hogy mire gondolt Emese. A FitKid-esek jóval pontosabbak, jobb az erőnlétük, de azt is láttam, hogy mi munka van mögötte. Itt még csak a pirinyók munkáját láttuk és az is igaz, hogy tavaly szeptemberben kezdték a munkát a versenyzők is, tehát nincs még nagy múltja a sportágnak Fehérváron. Panka élvezi, és ez a lényeg.
Nagyon helyesek voltak a 3-4 évesek és Panniék csoportja is. Virág nagyon sokat foglalkozott velük, ők meg lelkesek voltak.

Ami viszont nagyon tetszett, hogy a nagyok jó kis csapatnak tűnnek, drukkoltak egymásnak, figyelték a másik gyakorlatát.

Anyuéknál ebédeltünk, aztán Attilával elszöktünk moziba, megnéztük a Star Wars-t.
Délután jöttek a csajok programjai.
Elsőnek Dorkáé.

Aztán Lilusé.

Végül fürdés után Pankáé.

Péntekig pipa

Kissé fáradtan, de megvagyunk. A hétköznapok teljesítve. Hétfőn nagyon rohantunk hazafelé, és időben érkeztem a suliba, még Pankáért is el tudtam menni előtte Apuval.
A gyerekek aranyosak voltak, lelkesen énekeltek, verseltek. Utána helyes dolgokat készítettünk. Hópelyhet quilling technikával, fonalból téli sapi díszt karácsonyfára, volt mézeskalács díszítés és fenyőfa hajtogatás muffinpapírból. Vittünk egy kis sütit is, rénszarvasos csokinyalókát és ostyarúdból hóembereket gyártottam.

Kedden korizni voltunk, sajnos nem volt a Kinga, így nem is volt olyan jó az edzés, mint szokott.

Szerdán Lilkóék osztályával megnéztük a Gombóc Artúrt a színházban. Nem is tudom, nem voltam elájulva tőle, bár voltak benne jópofa részek, de a gyerekeknek tetszett.

Innen a suliba rohantunk, a karácsonyi koncertre. Ott voltak a nagyszülők és a lányok Márti óvónénije is. Szép volt nagyon, olyan ügyesek ezek a gyerekek.

készülődnek az Angyalkák

 Fél nyolckor jöttünk ki az iskolából, nagyon elfáradtak a végére.
Csütörtökön Lilusék karácsonyi délutánja volt, végül lemondtuk a céges vacsorát, a gyerekek fontosabbak. Nagyon szép a termük, rengeteg rajz mindenütt.

 

Angyal csillagot szerel :-)

Ma megvettük a fenyőnket, beszereztük a gyerekek utolsó ajándékait. A nagyokat leadtuk légtornán, akkor szólt Anita, hogy az utolsó fél órát meg lehet nézni. Elrobogtunk Pankával a város másik felébe ritmikus sportgimnasztikára, ahonnan elkértem az utolsó öt percről, és rohantunk vissza meglesni a csajokat. Olyan ügyesek, bár Dodón kicsit látszik, hogy fél a magasban, rengeteget fejlődtek ez alatt a három hónap alatt, mióta járnak.

Dorka és Lili páros gyakorlatot mutattak be, néhány egyéni elemmel.
Olyan büszke vagyok rájuk.
Lili is lelkesebb most, mert végre megint karika van, a trapézt nem szerette annyira.

Jövő héttől szabin leszek és olyan jó lenne végre tényleg megérkezni az adventbe, mert bár nagyon igyekeztem lelkileg is készülni az ünnepre, ez a hét nem erről szólt. Voltak benne szép pillanatok is, de azért a sok feladat, rohanás miatt, inkább legyünk túl rajta kategória. Most már itthon lesznek a lányok is, mi is, le lehet lassulni egy kicsit és megpróbálni tényleg egymásra figyelni.