Annaberg im Lammertal

Az eplényi hétvége után beszélgettünk róla, hogy el kellene menni pár napra a csajokkal síelni. Nézegettük a különböző síterepeket, szállásokat, de először talán nem is gondoltuk teljesen komolyan. Aztán rátaláltam a Sporthotelre Annabergben. Egyeztettünk Ildiékkel és lefoglaltuk a március 15-e előtti időszakot. Így csak három napot hiányoztak a csajok a suliból és mi is a melóból. Mindenkire ráfért a pihenés, az alaposan megnyújtott hosszú hétvége.
Már odafelé is csodálatos helyeken jártunk.

A szobánk a Lammerre nézett, az erkély alatt rohant, csobogott a folyó.
Az egész ottlétünk alatt nagyon kedvesek voltak velünk, lesték minden kívánságunkat.

Első nap csak sétáltunk egyet, megismerkedtünk a környékkel, belaktuk a szobát. Megbeszéltük a másnapi terveket. A régió másik felében lévő sípálya mellett döntöttünk, így reggel a finom reggeli után fél órát autóztunk.

Mivel nekem 23 éve nem volt a lábamon léc, Attila pedig még soha nem síelt, mi a gyerekpályán kezdtünk. A csajok hamar eltűntek Zsófival és Nórival és csak akkor láttuk őket, ha megéheztek/megszomjaztak.

Délután Ildivel mi is felmerészkedtünk a hegyre :-)

Sajnos fél négykor kaptunk a nyakunkba egy kis jégesőt, így vissza kellett vonulnunk a szállásra.

Másnap már a hegytetőre is felmerészkedtem. Csodaszép volt a látvány, megérte a lefelé menet közben dobott hatalmas hátast.

Utolsó reggel a gyerekeink átsíelték az egész hegyet a szállástól indulva. Nagyon ügyesek voltak és semmi félelemérzet nincs bennük.

Ezen a napon már Attila is bátrabb volt és lejött velünk egy kék pályán, egészen jól ráérzett a síelésre, jó lett volna még pár napot maradni.

Reggel kilenctől délután négyig síeltünk, eléggé elfáradt a csapat, itt volt először a négy Manci között egy kis veszekedés, de szerencsére hamar túllendültek rajta, ezen sokat segített némi meleg étel :-)

Reggel sajnos el kellett hagynunk a szállásunkat, de hazafelé még beiktattunk egy kirándulást, hogy tovább tartson a pihenés. Hallstatt felé vettünk az irányt, hogy megnézzük a sóbányát. Már a bányabejáratig tartó séta is élvezetes volt.

Maga a bánya pedig hitetlenül interaktív, érdekes. Utaztunk bányakocsival, csúsztunk le 64 m-es facsúszdán a mélybe és közben élvezetes előadásokat láttunk/hallottunk. Kóstoltunk 30 %-os sótartalmú vizet, láttunk rengeteg különféle sókristályt.

Kifelé még megcsodáltunk a magasból a csodaszép Hallstatter-tavat.

Sajnos rövid, de tartalmas utazás volt.

Azt hiszem, hogy ide még vissza fogunk térni. A régió nyáron is csodálatos lehet.

A 28. napon

Suli

Pankával volt egy nagyon kemény időszakunk, nem mentek neki a dolgok, fáradt volt, kedvetlen.
Sokat küzdünk továbbra is a helyesírással, egyszerűen nem érzi, nem hallja, ezért rengeteget kell gyakorolni, tanulni, hogy rögződjenek a szavak.
Mivel minden másból ügyes, borzasztóan zavarja, hogy ez nem úgy megy, ahogy ő szeretné. Aztán jött a környezet fekete pont, a rajz négyes és elkezdte mondogatni, hogy ő mindenből béna, elkezdett fájni a hasa, meg a feje. Próbáltam neki mondani, hogy kicsit engedjük el ezt az egészet, nagyon ügyes ő, csak kicsit elfáradt, de nem igazán tudtam kirángatni ebből az állapotból.
Aztán kiosztották a helyesírás dolgozatot, ami ÖTÖS lett, életében először, és ötöst kapott a szövegértésre, meg matekból is kettőt, felelt környezetből is, most szárnyal a cseppem.

Legutóbbi értékelések
5 Magyar nyelv és irod március 7.
5 Magyar nyelv és irod március 7.
5 Matematika március 7.
5 Matematika március 6.
5 Környezetismeret március 2.
5 Technika március 2.

Azért elég ijesztő, hogy ennyire magába tud zuhanni, azt hittem, róla könnyebben leperegnek a dolgok. Lehet hogy mégis jobban hasonlít Lilire, mint Dorkára.

Dorkának meg az osztályfőnöke beteg, egyfolytában aggódik érte, mi van vele, mikor jön már. Tegnap már képeslapot is írtunk és bedobtuk, hogy gyorsabban gyógyuljon Csilla néni.

Neki most azért nehéz, mert két-három hétig helyettesítések vannak és mégsem úgy haladnak az anyaggal, ahogy a saját tanár nénivel.

Lilkó most viszonylag egyenletesen gyűri a sulit, jól érzi magát, elvan a lányokkal, csinálja a dolgát, itthon is egészen önállóan tanul.

Szerencsére mindhárman elég lelkiismeretesek, ha hazaérünk, az elmaradt lecke az első. Bár éppen tegnap fordult elő, hogy Dodinak este fél kilenckor jutott eszébe, hogy környezetből van egy oldal tanulnivaló és még neki sem állt.

Remélem nem pont ő felelt ma.

A zene az kell

2018. 03.06-án tartották a Csitáryban a Testvérek hangversenyét. Igazán családias kis koncert volt, mert összesen hat darab műsorszám volt, ebből három az én gyerekem :-)

Cukik voltak a csajok, a hangszeres zenében még van hová fejlődni, de hát lássuk be, hogy a lányoknak nem ez a fő csapásvonal. A sport meg a suli elég sok idejüket leköti, így azért a gyakorlást sokszor lehetne sokkal nagyobb erőbedobással művelni. Bevallom hét közben nem is minden nap marad rá idő, hétvégén igyekszünk pótolni, de hát hétvégén meg ugye pihenni is kell, meg játszani, meg együtt lenni. Szóval nem egyszerű megoldani.

Igazából Lili szeretett volna játszani, Dorkát én beszéltem rá, mert neki a kéz-szem koordinációs nehézségein próbálunk minden módszerrel javítani. Panna meg ugye nem marad ki semmi jóból.
Laci bácsiért meg mindhárom csaj odáig van meg vissza. Mozart egyikből sem lesz, de nem is ez volt a cél.

Lili készülődés közben még megjegyezte a szekrényben válogatva."ANYA, A LÁNYOKNAK OLYAN NEHÉZ SORSUK VAN, A FIÚK CSAK FELVESZNEK EGY INGET, AZTÁN KÉSZ."

Kihasználjuk

ezt  meglepetés telet/havat ha már itt van.

Tegnap Lili színházban volt délután, így csak kettesben csúszkáltak Dorkáék. Ma elmentem értük háromkor és megnyitottuk a hétvégét, hogy még az ötös edzés előtt tudjanak szánkózni egy kicsit.
Nagyon élvezték. Ma az idő is barátságosabb volt, így én sem fagytam halálra.

Mentovics Éva: Szánkózás (részlet)

Alaposan felöltözünk,
hógolyót gyúr fürge kezünk.
Viszünk szánkót, meleg teát,
futunk is az udvaron át.
Dombok, lankák minket várnak,
örülünk a havas tájnak.
Szánkónk siklik, sebesen száll,
fürgébben, mint a kismadár.
Csúszkálunk a domboldalon,
versenyt siklunk a friss havon.
álint, Panna, kicsi Kató,
szánkón siklunk, ez csuda jó!