Máris

 március közepe van, rohannak a hetek, mindjárt érettségi. Dorka bőszen dolgozza ki a tételeket, most éppen a nyelvtant, aztán halad tovább.

Mire végre másfél hét után meggyógyultam és mentem volna úszni, csőtörés lett az usziban és három napja nincs edzés. Mondjuk még nem vagyok száz százalékos, még mindig köhögök, de legalább már a fülem nem fáj.

Elkészültek Dorka tablóképei, Liliét még várjuk. A tablók sehol sincsenek még. 

Nagyon jó hangulatú kis verseny volt múlt hét végén. Lányok a szezon legmagasabb pontjával futották mindkét kűrt, nagyon boldogok voltak. Jó volt, hogy egy nap alatt lement az egész, nem értek haza későn, másnap mindenki tudott suliba menni.

Kivéve Dorka, akit a fogszabályzóra vittem tízre, megszabadult az állandótól, levették a mintát az éjszakaihoz, szerdán meg is kapta, hordja egyelőre lelkesen.

Csütörtöki elmaradt edzés helyett boltba mentem, elszaladtam Dorkáért, aki nagyon örült, hogy kivételesen nem kell fél négykor még buszoznia haza fakt után. Az Aldiban volt medvehagyma, Így délután túrós-sajtos rúd készült medvehagymával, bedagasztottam a pizzatésztát az utolsó nápolyi lisztemből. Készült bolognai és kínai pirított tészta, Lili elvitte magukat edzésre, persze még szigorú apai felügyelet alatt. Hétfőn mentünk be a kormányablakba, csütörtökre meg is érkezett a jogsija, gyorsak voltak.

Ma reggel hatra kellett jégen lenniük a lányoknak, ennek annyira nem örültek, a héten ez a második ilyen alkalom, de ugye a szombat jobban fáj, még akkor is, ha tegnap időben lefekeüdtek. 

Tegnap amíg balett órán voltak, sétáltunk egyet Attilával a városban, annyira jó ez a jó idő, nagyon kellemes már este is a levegő, kezd feléledni a város is.

Múlt hét végén elkezdtük kicsit rendbe tenni a kertet, kicseréltük a járdára dőlt kőelemeket, beültettem virággal, füvesítettünk, most lelkesen locsolgatom, legyen is belőle valami.