2018. június 17., vasárnap

Ki volt az a hülye, aki ezt kitalálta?

Ja, én :-)

25,4 km, Mátra, mentünk fel, aztán le, aztán megint fel és amikor már jól elfáradtunk és azt hittük, hogy mindent láttuk, akkor értünk el a Domoszlói-kapuig (15,9 km) ahonnan elkezdődött az igazi felfelé kapaszkodás :-) Komolyan, ilyen magas hegy nincs is kis hazánkban, ez úgy félúton merült fel, ekkor kezdte emlegetni az uram, hogy nem voltam teljesen magamnál, amikor beneveztem a családot erre a túrára.
Kemény volt, na.
Viszont mi is kemények vagyunk, főleg a csajok előtt le a kalappal! Nem mondom, hogy egy szó nélkül, de simán teljesítették a távot és sokat röhögtünk, főleg kínunkban és főleg magunkon.

A Mátra meg gyönyörű és a szervezés remek volt, a pontokon minden, mi szem szájnak ingere, de komolyan még kompót és csalamádé is volt és szuper kedvesek voltak mindenhol és biztatták a gyerekeket. A térkép és a leírás után remekül lehetett tájékozódni, táblák és szalagok is segítettek abban, hogy még mi sem tévedjünk el :-)

A szervezők egyébként remek célért dolgoznak. 

Mivel korán kellett indulni, így már pénteken Mátraderecskén voltunk, ott találtam szállást a Kovács vendégházban. Itt is nagyon kedvesek és segítőkészek voltak, remek kiindulópont volt.


 Reggeli csigafutam



A túra Markazról indult és oda érkeztünk vissza nyolc kemény óra elteltével. A zöldnek rengeteg árnyalatát láttuk, találkoztunk egy csomó kedves emberrel, láttuk sok-sok állat nyomát és hallottuk a hangjukat. Amennyi csalán megcsípett bennünket, köszvényünk nem lesz :-)




















 Voltak izgalmas útszakaszok.







 Kedvenc ellenőrzőpontunk!


Ez volt eddig a legkeményebb túránk, mind a távolságot, mind a terepviszonyokat tekintve, de jó érzés, hogy megcsináltuk!

45.712-őt léptem. Mennyit léphetett Aprótalpú KisPanna?

Ma reggel fél kilenc körül kezdtem hangosabban zörögni, hátha megébred az aprónép. Kaptak reggelit és Eger felé indultunk. A testünk utána az agyunkat is edzettük kicsit. Meséltem nekik az Egri csillagokról, az ostromról, de sok minden elolvastak maguktól is. Egy dolgot hagytam ki a számításból, hogy mennyi lépcső van az Egri várban, ez nem tett jót a lázas izmainknak :-)
 Panka az ágyúkért volt oda

 Interaktív















A vár után sétáltunk még egyet a Dobó-téren is, ahol utcazene verseny zajlott éppen.






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése