Barcelona

 isteni volt. 

Pontosan indultunk, még korábban is landoltunk, mivel egy-egy hátizsákkal mentünk, bőröndre nem kellett várni. Viszont az otthon előre megvásárolt bérlet kiváltásához szép hosszú sort kellett kivárni, de viszonylag gyorsan ment.

A bérletet aztán nem sokat használtuk, gyakorlatilag csak a reptérről a városba és visszajutáshoz (kb. másfél óra egy átszállással), gyalogoltunk a három nap alatt 67,5 km-t az órám szerint. A szállásunk a tengerparthoz volt közel, kényelmes, mondern a tetőn medencével. Vittem fürdőruhát is -bár előre írták, hogy nem fűtött - de végül úgy gondoltam, nem ér egy megfázást az a minőségű edzés, amit a kilenc fokos vízben tudnék végezni.

Bevallom elsőre nem fogott meg a város, a reptérről egyből a Güell Parkba mentünk, nagyon szép idő volt, jó nagyot sétáltunk, nagyon hangulatos. Mondtam a csajoknak, hogy ez a helyi Zsolnay Negyed, olyan a hangulata. 

Innen gyalog mentünk a szállásra, hogy minél többet lássunk a vásrosból. A mondernebb részen mentünk át, nem nagyon fogott meg elsőre. Ami nagyon tetszett, az a sok közösségi tér, rengeteg park, sok zöld. Ahol lehet zöldítenek. Ha csak egy villamos sínt tudnak füvesíteni, akkor azt. Nincs is szmog.

A szállás felé elmentünk a Sagrada mellett is, pont a Passion homlokzat felől, hát ez sem lopta be magát a szívünkbe. Milánó után túl mondernek, elnagyoltnak tűnt.

A szálláson csak lepakoltunk és mentünk is a tengerpartra. Ami a Vörös-tenger után nem tűnt túl tisztának, viszont nagyon tetszett, hogy rengetegen futottak, strandröpiztek, nagyon klasszul ki van építve a mozgáshoz és a helyiek ki is használják.

Imádtam a zöldségkínálatot, itt sajnáltam először, hogy nem bőrönddel utaztunk, mert nem tudtam felpakolni belőle.

Este még visszamentünk a városba piacozni egyet, nagyon hangulatos volt a sötétben, kivilágítva.

Nagyon szép a város karácsonyi világítása, imádtam ezeket a lebegő gyertyának tűnő fényeket, tiszta Harry Potter.

Reggelit nem kértünk a szállodában, jobban szeretünk ilyenkor helyi pékségekben, kávézókban enni.

Szombaton tízre volt időpontunk a Sagrada Familia-ba, nagyon cukker katalán idegenvezetőnkkel és kis csoportunkkal egy ajándékboltban találkoztunk. Négy pár a világ több pontjáról, görögök, angolok, amerikaiak és mi. A guide-unk nagyon szépen beszélt angolul és olyan szeretettel és akkora tudással beszélt az épületről, hogy a végére teljesen beleszerettünk mi is. Ebben az is segített, hogy a Születés Kapuja, ahol beléptünk az épületbe, lényegesen közelebb állt a színünkhöz építészetileg. Azért látszik a zseni Gaudi itt még személyesen tudta felügyelni az építkezést. Jó másfél órát töltöttünk a csoporttal és utána még kettesben is bóklásztunk egy kicsit, és emésztettük a hallottakat.

Jövőre tervezik befejezni a Jézus tornyot, de az épület teljes bejezése még legalább tíz év. Szerintem visszamegyünk majd ha készen lesz.

Innen ismét városi sétát tettünk, ezúttal másfelé csavarogtunk.

Az esti programunk előtt még szusszantunk egyet a szálláson is.

A Santa Maria del Pi bazilikába mentünk hatra egy fényfestéses, élő kórusos koncertre. Csodálatos volt!

Miután átverekedtük magunkat a téren lévő karácsonyi vásáron, ettünk egy churrost a már odafelé kinézett kis helyen. Majd elsétáltunk a Font Magica-hoz, ahol nagy szerencsénk volt, mert csak úgy mentünk, és pont elcsíptük az utolsó előadást aznap.

Szombat este hihetetlen élet volt, mindenhol jöttek-mentek, ültek, beszélgettek a helyiek és a turisták.

Vasárnap reggel gyorsan összekaptuk magunkat és a tengerparton sétáltunk el a kikötőig, ahol katamarános túrát foglalt le Attila előző este.

Kicsit hűvösebb volt, mint az előző két napon, így a vízen picit fáztunk is, de nagyon szép volt és imádok a vízen lenni.

Ebédre Attila kívánságára pizzát ettünk, spanyol kolbásszal, finom volt.

Aztán sajnos indulni kellett a repülőtérre, hogy időben érkezzünk.

Szuper hétvége volt, januárban felkészül Nápoly.

Kicsit

 sűrű lett ez a hét, így a közepére.

Teljesen elfelejtettük, hogy Panka karácsonyi kórusos koncertje ma lesz. Ötkor kezdődik, de Pankát be kell vinnem a suliba fél négyre, Lili négy harminctól vezet. Őt kidobjuk a városban, anyuval meg Dodóval megyünk a suliba.

Holnap már elengedem Pankát edzésre, letelt az egy hét, nagyon mehetnékje van, szépen javul a lába. Be van sózva a 21-i Arénás fellépés miatt.

Csütörtökön még elmegyek edzésre, hattól céges karácsonyi vacsora és reggel hétkor indul a gépünk Barcelonába. Romantikus kettesben.

Csajok tolják a sulit, szombaton kikérővel edzésre mennek. Lili szombaton is vezet majd.

Panniéknak ottalvós karácsonyi ajándékozós bulijuk lesz az osztállyal, sajnos a fellépés miatt nem tud menni, mert pénteken balett, szombaton próba. Annyira nem is akart menni, kicsit sajnálom, hogy kihúzza magát alóla, de most abszolút megvédhető az álláspontja.

Az isler isteni finom lett, új receptet próbáltam ki, három részletben sütöttem meg, ma hoztam a kollégáknak, a csajok is vittek a suliba, anyu szerint is jó lett, úgyhogy idén ez lesz a karácsonyi menüben.

Attila mondta, hogy jó lenne, ha leállnék a sütéssel, mert tegnap reggel is megevett vagy négyet ébredéskor, mert ott volt az asztalon :-)

Ó, hát még csak most kezdődik! Imádom ezt az időszakot, bár idén nehezen érkeztem meg az ünnepvárásba, sosem álltam még ilyen rosszul a karácsonyi ajándékokkal, a millió feladat között nehéz belassulni, de lassan alakul.

Úgy szép

 ha zajlik, de azért na.

Csütörtökön elvittük a csajokat jégre, aztán dupla randiztunk a belvárosban egy kis forralt borozással. Lecsúszott kétszer két deci vörös, legalább nem fáztam az esőben, de finom is volt. Otthon aztán beültem egy kád forró vízbe és áztam vagy hat perce, amikor csörgött a telefonom. A lányok edzője. Ilyenkor nem az a kérdés, hogy baj van-e, hanem, hogy melyikkel. Ezúttal Panka térde. Ugyanaz, ugyanúgy, mint a múltkor szezon végén. Persze a nagy kapkodásban nem találtam meg a TAJ kártyáját, kocsiba nem ülhettem az alkohol miatt. Attila eldobott a kórházba minket, aztán visszament a csajokért edzés végére.

Cuki, fiatal doktorbácsit fogott ki Panka, seperc alatt bent voltunk a vizsgálóban, nagyon alaposan megnézte a lábát, kikérdezte, aztán a szokásos röntgen kör következett. Szerencsére törés nincs, így már háromnegyed tizenegykor mehettünk is hazafelé. Krétába ment a tesi felmentés. Panka meg közölte, hogy akkor szombaton menne is edzésre, mert hogy azt mondták, semmi baja és most nem is olyan dagadt a lába, mint legutóbb. Ennek alátámasztására el is ment reggel suliba, bár délelőtt jelezte, hogy hazajönni már nem annyira tud saját lábon, így nyertem egy fél nap szabit. 

Már majdnem a Tópartinál voltam, amikor Lili hívott, hogy fáj a feje, szédül és mindjárt elájul, őt is kimentettük.

Orvos persze nem volt, lepattantunk az ajtóról továbbképzés miatt. Ügyeletre nem akart menni, aludt egy nagyot, fájdalom csillapítóval. 

Este csak Dorkát vittem balettra.

Pankát természetesen nem engedtem ma reggel edzésre, de Lili felkelt, kicsit jobban nézett ki, azt mondta, hogy megy, aztán lesz valami. Végigtolta az edzést, de nem száz százalékos, szerintem benyalt valami vírust, mert a hangja is kezd eltűnni.

Ma van a szalagavató afterjük a Fezenben, oda is szeretne benézni, legfeljebb nem marad sokáig.

Panka egy hét tuti off, utána meglátjuk, december 21-én fellépnek a MET aránéban, meccs szünetben, azon már nagyon ott szeretne lenni.

Ma nagyon hatékony voltam,  reggel öttől vasaltam, hétkor kitettem őket a jégen, piacoztam (lányok szerint néni vagyok) aztán mentem úszni, aztán még vasaltam kicsit, megnéztük a műkori döntőt Nagoya-ból, megvolt a takarítás is. Háromszor pakoltam át a mosó/szárítógépet, éljenek az edzős cuccok.

Felkerült a karácsonyi dekor egy része, megérkezett a Mikulás is.

Délután moziba megyünk. Addig még be akarok gyúrni egy adag isler tésztát.