Murau

 és környéke.

Idei hegyes-csavargós nyaralásunk kiindulópontjának Murau-t választottuk. Nem lőttünk mellé, a Villa Jazz remek bázisnak bizonyult. Kétszintes családi lakosztályt kaptunk, közvetlenül a Mura partján, nagyon hangulatos, jól felszerelt, kényelmes. Külön pluszpont, hogy a nap bármely szakában olyan forró víz folyt a zuhanyból, hogy a bőrödet levitte, imádtam. Maga Murau egy hangulatos, csendes kisváros, tökéletesen megfelel a pihenésre.

 

Az első teljes napunkon mindjárt korán keltettük a társaságot, mert kilencre volt jegyünk a Dachstein felvonóra, ezt még itthon foglaltuk online. A korai indulás ellenére majdnem elkéstünk, mert olyan útlezárásba futottunk, amit nem mutatott a Waze és elég nagyot kellett kerülnünk, de nem igazán volt kitáblázva semmi, úgyhogy elég izgalmasra sikeredett az odaút. Végül azért befutottunk, és csodás időben jutottunk fel a hegyre. Közel tíz fok volt és ragyogó napsütés, de azért később elő kellett venni a meleg sapikat, mert fent fújt a szél rendesen. Bejártuk a kötelezőket, aztán feltúráztunk a fenti hüttéig. Eléggé olvadt a hó, ezért nem volt annyira egyszerű, de feljutottunk. Ettünk egy gulyáslevest, ami nem igazán volt gulyás, inkább ilyen mindent belefőztek, amit találtak, főzelék sűrűségű cucc. Finnyásabb gyerekeim meg sem ették. Pedig amúgy ízre nem volt rossz és jó forró volt.

Itt fent volt egy 30 körüli fickó, aki egyszer csak Ádám kosztümre vetkőzött és megmártózott. Mondjuk elég hamar ki is ugrott :-)

Fent nagyon gyorsan változik az idő, volt, hogy az orrunkig nem láttunk, aztán a következő pillanatban megint ragyogott a nap.

Több méter jég és hóréteg volt, de a teteje nagyon olvadt, Attila és Lili be is szakadtak egy-egy helyen úgy térdig.

Ez már lefelé, boci feljött körülnézni :-)

Előtte már megálltunk egyszer, mert Lili barátkozni szeretett volna, de a boci elég komor arccal megindult felénk, úgyhogy rekordgyorsasággal szálltunk vissza a kocsiba :-)

Másnap reggel csak Dorkát keltettük időben, a többieknek elég volt ennyi túra, így csak hármasban indultunk útnak. Elég nehéz ezeket a mozgalmasabb utakat összeszervezni, mert igazából csak Dorka osztozik ebben a szenvedélyünkben, de mostanra megtanultunk kompromisszumot kötni, nem rángatjuk a többieket magunkat mindenhová, csak amennyit bírnak/elviselnek, mi meg megyünk amennyi az időbe belefér. Így mindenki elégedett.

Mivel délután egy és kettő között már esőt mondott, ezért el kellett indulnunk nyolc után, hogy vissza is érjünk a biztonságba a vihar előtt.

Ezt azonban semmiképpen nem akartam kihagyni, ha már a környéken járunk. Az Etrachsee partján tettük le az autót. Már ez a tó is csodaszép. Olyan erdőben sétáltunk a  Rudolf Schober Hüttéig, hogy ha valahol vannak tündérek, hát itt tuti. Innen egy pár falat után felmásztunk az alsó tóhoz (Unterer Wildenkarsee). Ez volt több mint 500 méter szintemelkedés. Innen még lehetett volna mászni a felső Wildenkarsee-ig, de mivel láttuk gyülekezni a felhőket és nem akartuk megkockáztatni, hogy a gyerekkel a viharban az erdőben ragadunk, így visszaereszkedtünk.

Onnan a messzi kis tótól indultunk.

Nem ez volt a legkönnyebb túránk, de minden pillanata megérte, tényleg csodaszép vidék. Mire visszaértünk Lilkó megfőzte az ebédet, gyorsan ettünk és indultunk tovább immár ötösben. 

Azért a csajokkal is mászattunk egy kis hegyet, nehogy kimaradjanak a jóból. 

Mire leértünk már tényleg elég rendesen esett, úgyhogy egy gyors bevásárlás után indultunk vissza a szállásra. Kétszer vásároltunk, mindkétszer Billában, ez nálam ilyen kattanás, hogy külföldön szeretek olyan helyre menni, ami itthon nincs, de volt egyébként a városban Aldi (Hofer), Lidl és Spar is.

Ma időben indultunk hazafelé, mert vásrlást és Dunkin'Donuts-t ígértünk a csajoknak. 

Ötkor már itthon is voltunk, Mimi nagyon boldog volt.

Nagyjából kipakoltam, a második mosás megy, de nem kapkodok, van még három napom, mindent rendbe tenni.

Holnap délután mondjuk Budapestre kell mennünk, mert Pancsi kinőtte a koriját, szóval lesz egy körünk a műkori boltban és az élezős bácsinál is.

Csóri

 csajok nagyon elfáradtak a héten, ráadásul ma már 6:30-kor jégen voltak, kilenc után értek haza. Kaláccsal vártam őket, hogy vissza tudják pótolni az elvesztett energiát, most mindegyik fekszik valahol :-)

Reggel voltam a Merxben, bevásároltam a útra a nasidobozba valókból. Holnap majd még lesz egy boltos köröm, visszaviszem az üres palackokat és veszek zöldséget, gyümölcsöt az útra, mást nem nagyon akarok vinni. Majd a szállás felé megállunk valahol egy nagyobb boltnál és bevásárolunk.

A héten rengeteget főztem, magunknak is és a csajoknak is, ez a cukor detox komoly odafigyelést igényel, mindent dobozolni kell előre, mert különben elcsábul ez ember.

Tegnap este csapatépítő pizzaparti volt a junioroknál, küldtem egy tálca kakaós csigát és fahéjas kiflit, mind elfogyott. Igyekeztem a héten jó sok gyümölcsöt is pakolni nekik, hogy legyen valami egészséges is a menüben. 

Csütörtök

van. Csajok negyedik napja nyomják a tábort 7:30-22-ig, reggel a kicsiknek segítenek a jégen és azon kívül, délután pedig a saját edzéseiket tolják. Kicsit elfáradtak mostanra, és tegnap derült ki, hogy a péntek esti jegüket törölték, ezért szombaton is korán kell még kelniük a pótláshoz.

Panyus a két csapat miatt így 4,5 óra jeget nyom naponta, érzi is a lábában.

14. napja csináljuk Attilával a cukor detoxot, én komolyan, ő meg olyan Attilásan, néha lecsúszik egy túró rudi, de csokit például nem evett két hete, az nála nagy szó.

Rengeteg előkészületet igényel részemről a dobozolás, főzés, de szerintem egészen finomakat eszünk.

 

Csajoknak is pakolni kell, ebédet kapnak egyedül. Reggel viszik a reggelit és a nasit, hét körül pedig küldöm nekik a friss/meleg vacsit.

 

Kedden és ma is voltam úszni, ma nagyon jól esett, jól is ment, simán tudtam volna az 1300 m-nél többet úszni, ha nem kell jönni dolgozni J

 

Csajoknak ma van az egyéni és holnap lesz a csapatfotózás, alig várom a képeket. Pont most dobta fel a face emléknek a 9 évvel ezelőttieket, talán az volt az első táboruk. Most meg a nagyoknak az utolsó szezon juniorként, Lili jövőre átadja a csapatkapitányi stafétát.

 

Jövő héten még kicsit együtt leszünk a szeptemberi hajrá előtt, nagyon várom már a hegyeket!

 

Nagyon jó volt az idei Gyulai Memorial, bár a tábor miatt csak tévében tudtam nézni, Dorka nélkül nem akartam felmenni. Nagyon jó volt látni Halász Bencét, hogy végre megérkezett oda, ahová szerintem évek óta tartozik és ahonnan mindig egy picivel maradt le. Most hazai közönség előtt győzött, a világ idei legjobb eredményével. Mondo pedig hihetetlen nagyságú sportember, jó volt nézni, hogy ajándékozott Budapestnek egy világcsúcsot.

Csajoknak

 jól sikerült a csapatépítés, Lilinek mondtam, hogy vigye le a hennát, rajzolgatott kicsit a többiekre. 

Jövő héten indul a tábor, enyémeknek kemény lesz, mert bár a junorok csak egykor kezdenek, ők bevállalták, hogy mennek segíteni a kicsiknek, így 7:30-kor ott lesznek és csak este tízkor fognak végezni. Nem tudom végégbírják-e a hetet, de meglátjuk.

Folytatódik az együttműködés a Balettszínházzal, aminek a lányok nagyon örülnek, imádják Krisztit.

Alakul a kert, szépen nőnek a paradicsomok, kezd virágozni a dísznapraforgóm.

Holnap Vidi meccsre megyünk a Zelei családdal, hétfőn a most kezdődött Királyi napokon lesz Magna koncert, ott is összefutunk, nekünk az randiest lesz, csajok még jégen leszenek akkor.

Ma fel kell mennünk Budapestre a Szondi sportba korit éleztetni, a bácsi nagyon profi. Mondtam Attilának, hogy hazafelé ugorjunk be az Ikeába marcipánosért, aztán rájöttem, hogy hopp, nem eszünk ilyesmit.

Tegnap voltunk Dorkával a fodrász csajnál, aki a szalagavatós frizuját fogja csinálni, szimpi volt, levágta a haját, megbeszéltük az időpontot. 55 nap múlva lesz. Nagyon durva. Addigra betöltik a 18-at is, az még komolyabb.

Müller nagyon rendes volt, mert a macskák világnapja alkalmából két napig 25% kedvezményt adott minden macskás cuccra, így bevásároltam Mimi kedvenc kajájából, ami még így is drága, de tényleg jó minőségű. Alapesetben a Lidlben veszem, annak elég jó a hústartalma és normális áron van.  Olvastam egy tenyésztőnél, hogy ő is azzal etet.

Hello

 augusztus

már csak egy hónap maradt a nyárból és a lányoknak elég pörgős lesz.

7-én a juniorok (vagyis nálunk mindenki) csapatépítésre mennek Zamárdiba

11-től edzőtábor (várhatóan reggeltől estig, mert a junioroknak este lesznek jeges edzések, viszont délelőtt mennek segíteni  a kicsiknek) 

Hónap közepén lelépünk még pár napra Murau környékére, nekem azon a héten leállás van, hónap végén gólyanapok, ahol már avató osztályként jelennek meg.

Szuper volt az egy napos kis miniszabi múlt hét közepén, jó lenne még egyet augusztusban is csinálni, de nem tudom, hogy belefér-e valahova ahol mindenkinek jó.

Dorkáék megrendelték az anyagot a szalagavató ruhához, megérkeztek a királyválasztásos polóik, pénteken megyek vele az új fodrász csajhoz, aki bevállalta a kontyot, amit szeretne a szalagavatón. Elég extra és Kriszti azt mondta, hogy nem meri bevállalni, mert nem szokott ennyire különlegeseket csinálni. Anita megnézi Dorka haját, megigazítja és megbeszéljük, hogy meg tudja-e csinálni, úgy, ahogy Dodó szeretné.

Lili skót útja is egyre közeleg, szeptember ötödikén lesz a szülőknek a tájékoztató, amit az utazási iroda tart, akkor kell leadni a belépőkre kért fontot is. Biztosan hatalmas élmény lesz neki, csodálatos helyeket fognak látni. Az előzetes tervekkel ellentétben végül nem komppal mennek, mert nem talált az utazási iroda olyan kompot, amire felfért volna a 70 fő. Én ettől azért nyugodtabb lettem, mert kicsit tartottam ettől a résztől.

Múlt hét végén megtartottuk Pankusz névnapját, vettünk egy új grillt és kipróbáltunk. Nagyon szuper, és olyan jól felmelegszik, hogy szerintem még pizzát is megpróbálok benne sütni legközelebb.

Hétfőn Dorkával hármasban kimentünk a Vidi-Honvéd meccsre, hát elég elkeserítő volt. A két látogatható felkészülési meccs alapján kicsit jobb játékra számítottunk, de a Honvéd egyszerűen átlépett a fiúkon. Nyilván kell a türelem, mert most rakták őket egybe, rengeteg az új játékos, sok a fiatal. Kemény meló lesz az már most látszik.