 |
| by Dorka |
de egy ideig most biztosan nem megyünk. Úgy jártunk, hogy sokan mások is, a szombati érkezés előtti péntek délután négykor visszamondták a szállásunkat. Annyi szerencsénk volt, hogy ajánlottak fel egy másikat - kicsit alacsonyabb kategóriásat - de rögtön dönteni kellett, hogy megyünk-e. Csak egy címet kaptunk és pár képet, de a neten sehol nem találtunk semmit a szállásról. Végül mivel öt gyerek várta nagyon az indulást, Kariékkel egyeztetve úgy döntöttünk bevállaljuk és meglátjuk mi lesz.
A legbosszantóbb a klíma hiánya volt, mert míg a korábbi szálláson minden szobában lett volna, itt csak a nappaliban volt, ezért elvileg kapunk 30% visszatérítést. Maga a szállás viszont nem volt rossz, a házinéni kedves volt, szinte minden nap meglepett minket valamivel. A meleg is csak első két nap volt zavaró, mert utána az éjszakák szelesebbek, hűvösebbek lettek, így tudtunk pihenni. Összességében nem volt rossz. A közeli strand szuper volt, kristálytiszta és nem túl zsúfolt.
Hajnali négykor indultunk, gondolván elkerüljük a tömeget. Hát ez nem jött össze, az eddigi leghosszabb, közel 11 órás utazás lett belőle.
Viszont mivel korán indultunk még így is volt időnk a becuccolás után strandolni egyet.
 |
| vakációs brigád |
 |
| kilátás a teraszról |
 |
| beach |
 |
| ezzel vártak minket |
 |
| első naplemete |
Másnapra strandolás volt tervezve, hogy a fiúk is ki tudják pihenni magukat. Isteni volt a víz , 27 fokos, csajokat ki sem lehetett robbantani.
Hétfőn este Splitbe mentünk, hogy foglaljunk hajózást szerdára.
Kedden felsétáltunk Omisban a Mirabela erődbe, ahonnan az Omist elfogalaló kalózok figyelték a környéket egykor. Hát kilátás az volt/van.
A szerdánkat a Polaris fedélzetén töltöttük, volt finom reggeli, ebéd és egész napos korlátlan italfogyasztás. Splitből hajóztunk Brac szigethez egy öbölbe, ahol két és fél órán keresztül lehetett ugrálni a hajóról illetve pancsolni a hajó körül. Biztosítottak a kikapcsolódáshoz egy halom vizi játékot is. Lányoknak legjobban a SUP jött be.
 |
| delfinek |
A második megálló egy kis halászfalu volt, aprócska stranddal, ez nem annyira jött be nekünk.
 |
| elpilledt |
 |
| művésznő |
Mivel a Mirabelához hasonlóan tavaly ez is kimaradt, Attilával elhatároztuk, hogy felmászunk a Forticához is. Ezen elképzelésünket senki nem támogatta, a csapat többi tagja úgy gondolta, hogy ilyen melegben másszon hegyet akinek hat anyja van. Felfelé egyszer-kétszer én is elgondolkodtam rajta, hogy nem vagyok normális, de kár lett volna kihagyni és jól esett a mozgás is.
A Fortica erődöt a horvát - török háborúk idején építették elsődleges védekezésként az Oszmán Birodalom ellen. Építésének az volt a célja, hogy támadás esetén menedéket biztosítson a helyie
k számára, olyan fellegvár legyen, ahova visszavonulhatnak a törökök elől és tartósan ellenállhatnak nekik. Története során sohasem ostromolták. A török veszély megszűnése után elhagyták, azóta pusztul.Délután csónakázni mentünk a Cetina kanyonba. Szép volt nagyon.
Este vacsi Omisban és egy kis vidámpark.
A pénteki napot a helyi strandon töltöttük, isteni volt.
 |
| az utolsó naplementénk itt |
Szombaton viszonylag korán kicuccoltunk ,elbúcsúztunk a szállásadónktól és elindultunk Primostenbe, hogy szokott módon ott töltsük az utolsó napot.
Még mindig a kedvenc helyem a környéken :-)
Negyed hétkor indultunk haza és egy óra előtt kicsivel begördültünk a kapun.
Szép, tartalmas hét volt!
