Hétvége elrepült, sokat
voltunk kint. Hétfőn Mamánál kezdtek a csajok, mert nem akartam, hogy
összeszedjenek valamit, erősödjünk meg, majd mennek ünnep után. Délután
fogorvosnál jártam, sikeresen megszabadultam egy fogamtól, nem volt egyszerű,
mert egy gyökér beletört, úgy kellett kivésni. Este/éjszaka úgy éreztem,
szétverték a fél arcom. Lili zokogott előző este, hogy ne menjek, mert mit fog
velem csinálni a fogorvos és fájni fog, ő nem akarja, hogy odamenjek. Mikor
odaértem értük, megkérdezte, hogy fájt-e és hogy sírtam-e. J
Munkát élvezem, bár most
jó volt, hogy csak négy napos ez a hét, főként a mai katasztrófális időjárás
miatt, holnap már nem valószínű, hogy eljutnék a munkahelyemre. Másrészt a
csajok is nagyon utálnak már a mamához menni, számoltuk vissza a napokat, mikor
leszek velük megint. Lili extrán hisztis, kiabál, sikítozik. A héten már
elvittem a pszichológushoz (a betegség miatt két alkalom is kimaradt), jövő
héten én megyek egyedül, kíváncsi vagyok, miket fog mondani, mit lát külső
szemlélőként. Igyekszem vele nagyon türelmes lenni, de bevallom nem mindig
sikerül, szerintem egy szentet is kiborítani, ha rossz napja van…
Panyó is mondogatja már,
hogy inkább bölcsibe menne, ő is extra anyás lett, tiszta matrica. Szegény
Dorcit sajnálom, mert mivel vele van a legkevesebb gond most, ő kapja a
legkevesebb figyelmet. Annyira jó lenne néha osztódni!!! Hogy jusson
mindenkinek elég figyelem, elég törődés, neki megfelelő szeretet, lehetőleg
egyszerre és azonnal.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése