2013. szeptember 3.

Augusztusban még dolgoztam három napot a 20-i rövid héten, aztán ismét eljöttem két hét szabira, hogy rendbe szedjem a házat és a gyerekeket ovikezdés előtt. Elég rossz volt nekem ez a nyár, az első, hogy nem lehettem együtt a csajokkal, bár a munkát még mindig élvezem, de sok lelkifurdalást okozott nekem, hogy nem tudtam mindenhol 100%-osan helyt állni.
A lányok nehezebben viselték, amikor Attila szüleinél voltak, hiszen abban a két hétben ott is kellett aludni hét közben és bár sokszor mentünk, mindenkinek nehéz volt.
Anyuval jobban elvoltak, hiszen egyrészt nem voltak kimozdítva a megszokott környezetükből, másrészt sokat jártak Ildiékhez fürdeni, Anyuval sokat kreatívkodtak.
Lilivel hetente jártunk Füredre lézerakupunktúrás kezelésre, ezt sem volt mindig egyszerű megoldani. Még ennél is nehezebb volt a Heim Pálos kórházi napokat megoldani, mert nyáron szünetelt az alopecia rendelés és az általános bőrgyógyászatra kellett menni. Reggel hétre ott kell lenni, mert hatvan sorszámot osztanak ki és ekkor nyit a kartonozó. Maga a rendelés hivatalosan nyolckor kezdődik, a gyakorlatban negyed kilencnél előbb sohasem indult. Tehát több mint egy órát várakozol, és még csak a rendelés kezdődik, mi általában 6-9 közötti sorszámmal rendelkeztünk, fél tízig általában végeztünk. Ilyenkor engem kiraktak a melóhelyemen, Attila visszavitte Lilit az aktuális mamához és ment dolgozni.
A két hétben bevásároltunk a csajoknak, akik szinte mindent kinőttek. Vettünk szupinált benti szandit mindenkinek. Elkészült Panni ovis zsákja és ágyneműje és készültünk a szülinapra.