Az éjszaka nyugodtan
telt, reggel is láztalan volt a kisasszony, fél kilenc körül kezdett felmenni.
Persze tízkor már megint 38,6 volt, pedig azt hittem már javulóban vagyunk. Ami
úgy is lehet egyébként, mert észrevehetően hamarabb leviszi a lázcsillapító,
délben még hallani sem akart ebédről, de egykor egészen jól evett spagettit és
megitta az actimelbe csempészett prokidet is, amit az antibiotikum miatt adok.
Ami miatt komoly csatákat vívok a gyerekkel naponta kétszer, mert szerinte bűn
rossz (a szaga alapján igaza lehet) és esze ágában sincs bevenni. Egyébként is
„rossz beteg”, mert nem lehet ágyban tartani, lefeküdni sem hajlandó, maximum
ülni, azt is csak addig, amíg nagyon lázas. Készítettünk tavaszi díszeket a
lakásba, olvastunk, néztünk mesét, ablakot pucoltunk, kimostam a függönyöket
is. Ha már itthon vagyunk, legyen egy kis rend is. Élvezi az egykeséget nagyon!
A többiek viszont
teljesen meg voltak veszve, mert ma nem én mentem értünk, hanem Attila anyukája
hozta őket haza, mert neki így egyszerűbb volt, mint kijönni ide és vigyázni
Lilire, amíg összeszedem a másik két csajt. (gondolom ebben az is benne volt, hogy
tegnap undok volt vele a leányzó)
Dorkának és Panninak
rosszul esett, hogy nem én vártam őket és kaptam is rendesen érte az első fél
órában. Aztán megnyugodtak a kedélyek, készítettünk együtt is kis ablakdíszt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése