Április 4-én voltunk utoljára, aztán lebetegedtek a lányok. Hol egymás után, hol egyszerre voltak rosszul, így az úszás elmaradt három hétig, utána pedig élénken tiltakoztak ellene. Tudni kell ugye, hogy nem ez a kedvenc sportjuk, ezt én erőltetem, mert nekem fontos, hogy ismerjék az összes úszásnemet és biztonságosan közlekedjenek a vízben. A lányok sokkal szívesebben lovagolnak és koriznak, ez nem a szívük csücske, így nem erőltettem. Úgy gondoltam, hogy hagyok nekik egy kis pihenőt és majd szeptemberben újult erővel kezdjük el megint. És milyen jól tettem, mert a hétvégén maguk kérték, hogy menjünk. Gondolom ebben az is közrejátszott, hogy vége lett a korinak és kevés a mozgás.
Hétfőn felvonultunk az usziban, megleptük Mónit, kérdezte is, hogy kik ezek az új lányok. Panka erre odament hozzá és átölelte a lábát. Átöltözés után lelkesen vetették magukat a habokba és kiderült, hogy Panka nőtt egy kicsit a negyedik szülinapja tiszteletére. Lábujjhegyen pipiskedve, arcát az égnek tartva már nem folyik bele a víz az orrába, szájába. Jött is nagy lelkesen újságolni, hogy leér a lába :-)
Szóval lassan Panka is eléri az oktatási magasságot.
Ráckevei Panka próbálkozás - itt nem ért le a lába
Június középig tart az úszó szezon, aztán szünet, esetleg tábor.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése