Iskolai fotózás 2016

Ismét csodálatos képek készültek a nagyokról a suliban. Tegnap délután kaptuk meg, és Lili amikor meglátta, kicsit csodálkozva mondta, hogy: NEM IS TUDTAM, HOGY ILYEN SZÉP VAGYOK!
Ennyi! Azt hiszem ennél nagyobb reklám nem kell egy fotósnak.
Látszik, hogy nem rohanva, nagy odafigyeléssel készültek a képek és nekünk Lili miatt ez most különösen fontos volt. Rettenetesen aggódott a haja miatt, aznap reggel nem is akart már fotózkodni, de végül nagyon jól érezte magát, még barátnős képek is készültek, azokat majd később kapjuk meg, mert rendelni kellett belőle.

A közös képek is helyesek lettek, itt kicsit sajnálom, hogy állva nem készült fotó, de ezek tényleg szépek.

Jövőre pedig Panka is sulis lesz, szóval jöhetnek a hármas közös képek :-)

A héten Dorka begyűjtött még egy matek ötöst is, szorzótáblából, így 21-nél tart, mondjuk ezek jelentős része csak most került beírásra, korábban szerezte. Második félévben egy darab négyese van, szóval ha nem vigyáz, még a végén kitűnő lesz. Az az árva négyes magyarból csúszott be, külalak jegy. Nem ír szépen a gyermek, ez tény. Bár sokat javult az írásképe szerintem, valószínűleg szépírás versenyre továbbra sem fog járni. Nem is elvárás felé :-) Én személy szerint nagyon örülök, hogy sokat és szívesen ír iskolán kívül is. Órarendet gyárt, mesét ír és illusztrál, azt hiszem ennél nagyobb örömünk nem lehet, főleg, hogy ő nehezített pályán mozog a finommotorika terén. Bár az osztályfőnöke azt mondta már tavaly is, hogy ha nem mondom, hogy honnan indult Dorka és mennyi fejlesztésen van túl, hogy ide eljusson, nem veszi észre. Pedig ő fejlesztőpedagógus. Az a sok Dévényes "kínzás", torna, terápia, a sok munka amit Dorka belefektetett egészen apró korától fogva, tökéletesen beérett mostanra és minden nehézség nélkül veszi az akadályokat a suliban.
Íme az a bizonyos mese, amit március 15-én a kocsiban Budapest felé írtak. A befejezés és az illusztráció már itthon készült.

Lilus is magára talált a nagy félévi összerogyás után, szívesen megy suliba, jól alszik, jókedvű. Dóri néni is azt mondta, hogy a suliban is sokkal felszabadultabb, sokat nevet. Nóra, a pszichológusa is észrevette a változást, bár ő - velem együtt - tart attól, hogy van egy jó nagy adag tagadás ebben a hajával kapcsolatban, mert nem foglalkozik most vele igazán. Persze reggel sokáig próbálja úgy fésülni, hogy ne látsszon sehol a folt, de igazából valahol magában kicsit félretolta most ezt a témát.
Mindenesetre jó látni, hogy jókedvű, hogy sokkal könnyebben veszi az akadályokat a suliban is, a két magyar hármas után most ötöseket hoz, matekból is ötösre áll. Mondjuk ebben azért több munkája van mint Dorkának és én is többet segítek neki. Többet tanulunk együtt, mint Dodóval, de nem gyötröm túl. Főleg hétvégén tanulunk, délelőtt és délután is egy kicsit. Hét közben ha elmaradt házi van, akkor azzal foglalkozunk, esetleg szorzótábla pár perc minden nap és egy kis olvasás, de nem visszük túlzásba. Ezt szívesen csinálja, nincs hiszti, jön, szívesen fogadja a segítséget is.

Panka meg hát, Panka. Nagyszájú, hihetetlen dumájú energiagombóc.
Tegnap is a délelőtti ovis kori és az ötven perc RG után úgy robbant be légtornára, mint egy kis duracell nyuszi és pillanatok alatt fent lógott a szalagon fejjel lefelé spárgában.
Év eleje óta sokat változott, azok a dolgok, amiket a logopédussal átbeszéltünk, hogy lehetne még fejleszteni sulikezdésig, szépen beérnek nála. Becsempésztem ezeket tudatosabban a játékba, sokat társasoztunk az utóbbi időben és úgy látom, hogy minden megy már, ami akkor esetleg problémát okozott.