2014. november 27., csütörtök

Pótlás

Kicsit elmaradtam az események rögzítésével, mert ezer felé vagyok. A munkában is érződik már az év végi hajrá, itthon is egyre több lenne a teendő. Ráadásul pénteken és szombaton újra nyelvsuliba járok. Nem unatkozom.
Dorka nagyon ügyes volt a fogorvosnál, megcsinált mindent, amit kértek tőle, egyik maradó foga gyanús (az mit jelent? most lyukas vagy nem), felírták, hogy majd a tavaszi iskolafogászaton ránéznek újra. A fogszabályzó rendelésre december 10-re van időpontunk, kapni fog éjszakai fogszabályzót, azt mondta a fogorvos, hogy jó lenne, ha hordaná, mert esetleg meg lehetne úszni a rögzítettet. Nem bánnám.
Csütörtökön Pankát már nem engedtem vízbe, mert tüsszögött és rosszul is nézett ki. Hétvégén már köhécselt is, a héten itthon van. Anyuék elvitték az orvoshoz, tüdeje szerencsére tiszta. Hétvégén korizni Attilával mentek a suli miatt, de ügyesek voltak, vasárnap pedig együtt mentünk a loviba. Itt is egyre magabiztosabbak már. Feri bácsi sajnos nincs jól.





Szombaton délután még a városban is sétáltunk egy jót, mert én hülye elnéztem egy program dátumát, ill. nem is a programét, hanem meg voltam róla győződve, hogy szombaton 21-e van. Hát nem! Szegény gyerekeim így lemaradtak a fényfestésről, helyette rohangálhattak egyet a városban.




Vasárnap délután betlehemet készítettünk spatulából, helyesek lettek nagyon.



Hétfőn fogadó óra volt. Dorkáról sajnos nem tudtunk meg túl sokat, mert fél óra csúszás/várakozás után kb. két percet szánt ránk a tanító néni, mert neki sietnie kellett. Alapvetően úgy tűnik, nincs gond a gyermekkel. Liliéknél jobb volt, ott azért bővebben mesélt Dóri néni, nem csak a tanulásról, de Lili helyzetéről az osztályban, apróbb problémákról, én is meg tudtam említeni, hogy sokat panaszkodik Lili a fiúk csúnya beszéde és durvasága miatt. Próbálják kezelni a helyzetet. Szerencsére kifejezetten Lilit nem találták még meg semmivel, de az érzékeny kis lelke mások bántását is rosszul viseli.
Szerda délután kitalálták a lányok, hogy fessünk üvegmatricát, így elkezdődött az adventi készülődés. Ma bekevertem két adag mézeskalács tésztát és egy adag szódabikarbónás karácsonyfa dísznek valót. A ma délutáni úszást kihagyjuk, mert a két nagy is elkezdett köhögni/tüsszögni, helyette szaggatunk.

Közben futok rendületlenül.

Múlt héten szombaton legyőztem a hat kilométert.
4990m, 5200m, 6210m a múlt heti adag.  Most kedden csak 5270 m lett, mert két kilométer után elkezdett fájni a vádlim, rosszul léptem, vagy túl hideg volt, nem tudom, de nem erőltettem a hosszabb kört. Jól lenyújtottam, kentem, kíméltem, ma indulás előtt használtam bemelegítőkrémet, mégis csak három fok volt (normális vagyok én?). Már az elején éreztem, hogy nem lesz gond vele, 6520 m lett a vége, igaz nem siettem, nem akartam erőltetni, 46 perc lett az időm. Jól esett.
A tél úgyis az alapozásé, majd tavasztól dolgozom a gyorsaságon. Érdekes, hogy ma nem éreztem olyan hidegnek a levegőt, nem köhögtem utána.

2 megjegyzés:

  1. Sima "dáthára" kifejezetten jó az úszás, legalábbis mi tavaly úsztunk, jót tesz állítólag a légutaknak a pára, maga a víz. Persze betegen nem kell erőltetni. :))

    Olyan szódabikarbónás, keményítős díszeket csináltok? Nekem hétvégén lesz a premier, már izgulok, hogy szép lesz e, mert vinném az oviba (is) :) Mézeskalácsot is sütünk a hétvégén, még két recept között vacillálok. :) Itt az Advent, remélem, szép időszak lesz! :)

    Az ovis fél órás fogadóóra után szokatlan volt a sulis 10 perces (per tantónéni)...Hát ez van. Az eredmények, tesztek, csillagok úgyis magukért beszélnek egyébként. :)

    VálaszTörlés
  2. Igen, olyat, két tesztpéldányom már van, az edény faláról levakart maradékot összegyúrtam, kinyújtottam, szaggattam, amíg a többi becsomagolva hűlt. Még szárad, de úgy tűnik, szép lesz.

    VálaszTörlés