Jó testvérek

Dorkáéknál szülinap volt a héten, egyik kislány kókuszgolyót hozott. Dorkának három jutott. Megkérdezte Tünde nénit, hogy vihet-e Lilinek. Amikor engedélyt kapott rá, a háromból kettőt odaadott.

Liliéknek erkölcstanon jókívánság kártyát kellett rajzolni. Ő a beteg Pankának rajzolt, hogy minél előbb gyógyuljon meg!

Ez persze nem jelenti azt, hogy nem tudnak két perc alatt hajtépésig összeveszni :-)

Pótlás

Kicsit elmaradtam az események rögzítésével, mert ezer felé vagyok. A munkában is érződik már az év végi hajrá, itthon is egyre több lenne a teendő. Ráadásul pénteken és szombaton újra nyelvsuliba járok. Nem unatkozom.
Dorka nagyon ügyes volt a fogorvosnál, megcsinált mindent, amit kértek tőle, egyik maradó foga gyanús (az mit jelent? most lyukas vagy nem), felírták, hogy majd a tavaszi iskolafogászaton ránéznek újra. A fogszabályzó rendelésre december 10-re van időpontunk, kapni fog éjszakai fogszabályzót, azt mondta a fogorvos, hogy jó lenne, ha hordaná, mert esetleg meg lehetne úszni a rögzítettet. Nem bánnám.
Csütörtökön Pankát már nem engedtem vízbe, mert tüsszögött és rosszul is nézett ki. Hétvégén már köhécselt is, a héten itthon van. Anyuék elvitték az orvoshoz, tüdeje szerencsére tiszta. Hétvégén korizni Attilával mentek a suli miatt, de ügyesek voltak, vasárnap pedig együtt mentünk a loviba. Itt is egyre magabiztosabbak már. Feri bácsi sajnos nincs jól.

Szombaton délután még a városban is sétáltunk egy jót, mert én hülye elnéztem egy program dátumát, ill. nem is a programét, hanem meg voltam róla győződve, hogy szombaton 21-e van. Hát nem! Szegény gyerekeim így lemaradtak a fényfestésről, helyette rohangálhattak egyet a városban.

Vasárnap délután betlehemet készítettünk spatulából, helyesek lettek nagyon.

Hétfőn fogadó óra volt. Dorkáról sajnos nem tudtunk meg túl sokat, mert fél óra csúszás/várakozás után kb. két percet szánt ránk a tanító néni, mert neki sietnie kellett. Alapvetően úgy tűnik, nincs gond a gyermekkel. Liliéknél jobb volt, ott azért bővebben mesélt Dóri néni, nem csak a tanulásról, de Lili helyzetéről az osztályban, apróbb problémákról, én is meg tudtam említeni, hogy sokat panaszkodik Lili a fiúk csúnya beszéde és durvasága miatt. Próbálják kezelni a helyzetet. Szerencsére kifejezetten Lilit nem találták még meg semmivel, de az érzékeny kis lelke mások bántását is rosszul viseli.
Szerda délután kitalálták a lányok, hogy fessünk üvegmatricát, így elkezdődött az adventi készülődés. Ma bekevertem két adag mézeskalács tésztát és egy adag szódabikarbónás karácsonyfa dísznek valót. A ma délutáni úszást kihagyjuk, mert a két nagy is elkezdett köhögni/tüsszögni, helyette szaggatunk.

Közben futok rendületlenül.

Múlt héten szombaton legyőztem a hat kilométert.
4990m, 5200m, 6210m a múlt heti adag.  Most kedden csak 5270 m lett, mert két kilométer után elkezdett fájni a vádlim, rosszul léptem, vagy túl hideg volt, nem tudom, de nem erőltettem a hosszabb kört. Jól lenyújtottam, kentem, kíméltem, ma indulás előtt használtam bemelegítőkrémet, mégis csak három fok volt (normális vagyok én?). Már az elején éreztem, hogy nem lesz gond vele, 6520 m lett a vége, igaz nem siettem, nem akartam erőltetni, 46 perc lett az időm. Jól esett.
A tél úgyis az alapozásé, majd tavasztól dolgozom a gyorsaságon. Érdekes, hogy ma nem éreztem olyan hidegnek a levegőt, nem köhögtem utána.

Vegyesfelvágott

A hétvége nyugodtan telt, szombaton korival kezdtük a napot, továbbra is imádják a csajok. Decembertől a hétfői úszást kiváltjuk a korival, így heti egy úszás és két kori lesz. Kikönyörögték.
Lilla is eljött kipróbálni, egyelőre a kezdők közé tették, de szerencsére ez nem vette el a kedvét, hamar fel fog zárkózni szerintem. Kis bevásárlás és az Anyuéknál elköltött ebéd kivételével itthon tettünk-vettünk, játszottak, tanulással sem zaklattam őket. Vasárnap sajnos elmaradt a lovaglás az eső miatt, így hamar a Másikmamáékhoz értünk. Délelőtt tanultunk, Dorkának volt matek házija, oldottunk meg még plusz feladatot kisebb-nagyobb témakörben, nagyon ügyesek. Az olvasókönyveket elvittük a mamáékhoz és nekik olvastak a lányok, így megvolt a motiváció is.Panka meg felolvastatta a Papával a fél könyvtárat.

Délután négyre az Öreghegyi Közösségi Házba mentünk Márton napi programra, megnéztük a Lúdas Matyit és libát tömtünk (filcből megvarrtuk tömés előtt). A lányok jól érezték magukat, a bábelőadás aranyos volt nagyon.

Találtunk egy nagyon aranyos rajzpályázatot nemrég, a Mikulásiroda hirdette meg és minden beküldött rajzért garantált ajándékként, papír, színezhető díszt küldtek. Dorka és Lili rajzoltak és mindketten személyre szóló levelet kaptak a Mikulástól. Tényleg nagyon helyes volt, mind a kettőjüknek mást írt, nem az előre kinyomtatott sablonszöveg, nagyon boldogok voltak a lányok. A díszeket rögtön kiszínezték és előkelő helyre tették a szobájukban a levelet. Azóta minden nap kérik, hogy keressünk pályázatot, amiből így az ünnep közeledtével nincs is hiány. Egyfolytában rajzolunk :-)
Hétfőn úszás volt, ezért csak az olvasást gyakoroltuk kicsit este.
Ma táncóra, de azért este írtak négy-négy sort, mert megtalálták a holnapra előírtat az asztalukon lefekvéskor és teljesen maguktól nekiálltak. Dorka nagyon szépen megcsinálta, úgy örültem neki, nagyon megdicsértem. Egyre alaposabb, ügyesebb. Ma hazahozott egy libát, amit technika órán készítettek, ki is tettem a falra. Papírgalacsinokból ragasztották és nagyon szépen, apró galacsinokból ragasztotta, azt mondta, hogy ő lett az utolsó, de Rita néni szerint az övé lett a legszebb. Kellenek is neki ezek a sikerélmények!
Jövő héten hétfőn fogadóóra lesz, kíváncsi leszek, hogyan látják a tanító nénik ennyi idő elteltével.
Hétfőn volt az iskolai fotózás, csiniben mentek, készültek közös képek is, kíváncsian várjuk az eredményt.
Holnap fogorvoshoz visszük délután Dorkát, van egy rossz foga sajnos, plusz a fogszabályzó rendelésre kell a beutaló, ráadásul van egy foga, ami már legalább három hónapja kiesett és nem akar jönni az új. Időnként sajnos fáj neki és belilul csúnyán.
Panka egészen szomorú volt pénteken este, hogy nem lesz másnap ovi, mert a nagyok hoztak neki a sulis kristályvásárról egy nyakláncot, amit szeretett volna megmutatni. Ilyet sem hallottam még tőle, hogy kár, hogy nem lesz ovi, tényleg jó helyen van.
Ma segítettek vacsorát készíteni, juhtúrós pogácsa tésztát gyúrtam be és mozarella sajtgolyókat gömbölyítettek  a zsemlécskék közepébe. Még forrón lekentünk olajba kevert pizzafűszerrel, nagyon finomak lettek.

Futás!

A héten is sikerült teljesítenem a vállalt adagot, háromszor trappoltam Öreghegy utcáin.
Kedd-csütörtök-szombat az edzős napok, egyelőre nem futok két nap egymás után, kell a pihi a szervezetemnek, hogy hozzászokjon a mozgáshoz. Egyre jobban esik, nincs szenvedés indulás előtt és nem halok már bele a végére sem.
Heti távok:
4520 m 30:36
4260 m 28:16
4990 m 33:00
Csütörtökön sikerült nem csak átlagban, hanem az összes km-en hét percen belül maradni, már a bemelegítés alatt is. Ennek nagyon örültem. A héten nagyon szuper futó idő is volt, csütörtökön még a nap is sütött rám. Remélem, hogy a tél sem lesz nagyon latyakos és nem kell sok edzést kihagynom.

Telefon - avagy én a szőke nő II.

Beesünk az usziba, három gyerek, millió cucc, csörög a telefon. A nagyok már vetkőznek, Panka álmodozik.
A telefon már a kezemben,automatikusan lenyomom a hívásfogadás gombot, de közben még odaszólok a gyereknek, hogy: Kezdj el vetkőzni, szívem! A hívó fél közli, hogy máris. Szerencsére a férjem volt :-)

Drámakirálynő 2.0.

Kedden nem nyaggattam őket tánc után, fáradtak voltak, bevallom nem is olvastunk. Tegnap viszont nem volt mese, előkerült az olvasókönyv, és írást is gyakoroltunk. Lilinek kikészítem, odaül, megírja, matricát választ (magának pipál és csillagoz mellé lelkesen :-)), Dorka semmi perc alatt oltári hiszibe hergeli magát.

Krokodilkönnyek és fél órán át nyomja az alábbi szöveget különféle változatokban. PERSZE MERT ÉN ITT ÍROK, TÖBBIEK MEG JÁTSZANAK, MERT ENGEM NEM SZERETSZ, AZÉRT KELL NEKEM HARMINC OLDALT ÍRNOM, NEM ÉRTED MEG, HOGY NEM TUDOK SZÉPEN ÍRNI, MERT BÉNA A KEZEM. BÉNA VAGYOK ÉS HÜLYE VAGYOK, ÉN ÍROK A LEGCSÚNYÁBBAN AZ OSZTÁLYBAN, SOHA TÖBBET NEM AKAROK L BETŰT LÁTNI, SOHA TÖBBET NEM FOGOK ÍRNI. NAGYON FÁJ A SZÍVEM, HOGY NEM ÉRTED MEG, HOGY NEM TUDOK SZÉPEN ÍRNI, KITÉPEM AZ ÖSSZES HAJAMAT ÉS LEVÁGOM A KEZEMET IS, HOGY NE KELLJEN TÖBBET ÍRNOM.

És mondja, mondja, én meg nem tudom, hogy nevessek vagy sírjak, vagy a hajamat tépjem én is. Próbálom megnyugtatni, de ebben az állapotban értelmesen nem nagyon lehet vele beszélni. Persze az írás így már minden lesz, csak szép nem, ami nem is csoda ebben az állapotban, amibe hergelte magát. Négy-öt nyomorult sor miatt...

 Az a baj, hogy Lilla is cseszteti az iskolában, hogy ő hamarabb készen van, gondolkodom rajta, hogy a 24-i fogadóórán megkérem Tünde nénit, hogy ültesse át valaki más mellé, aki nem stresszeli még jobban. Így is kapkod, hogy minél hamarabb túl legyen rajta. Az a bosszantó, hogy ha odafigyel, akkor meg tudja szépen is csinálni, mert ha nem tudná, tényleg nem érdekelne, nem kínoznám vele, de sokkal több van benne, mint amit gondol magáról. 

Nem tudom, hogy mit csináljak, komolyan, ne gyakoroltassam, maradjunk csak az olvasásnál, ír eleget a suliban, vagy küzdjek vele minden nap, de már így is utálja az egészet...

Tragédiák sorozata

Történt Lilivel ma a suliban. Tudom, csúnya, hatásvadász cím, de ő ezt tényleg így élte meg. Táncra mentünk értük tegnap és már ott láttam, hogy le van törve, mint a bili füle. Kiderült, hogy elnevezték a két formációs csapatot, a nagyobbak lettek a Rózsácskák, az elsősök pedig az Izgő-Mozgók. Lili teljesen kész volt, hogy neki ez nem tetszik, ő is valami lányosat szeretne. Még Pankát is meglökte, amikor kifelé ki merte ejteni a száján. Hazáig dúlt-fúlt mert persze közben rászóltam, hogy nem bántunk másokat azért mert rossz a kedvünk a lakásban aztán zokogásban tört ki, hogy neki délelőtt elveszett a mandarinja, amit pakoltam neki az uzsonnás dobozba. Kérdeztem tőle, hogy nem lehet-e, hogy megette és kiment a fejéből. Na ezzel nem szereztem jó pontot, mert már Dóri nénire is meg volt sértődve, aki ugyanezt mondta délelőtt neki. Végül nagy nehezen megnyugtattam, gondolom a fáradtság is közrejátszott, de tényleg teljesen szétesett. Utána szerencsére már fel tudtam kicsit vidítani és az este nyugodtan telt...
Jaj, jaj, nehéz dolga lesz az életben ezzel a lelki alkattal...

3*4

12 futó mozgásra emlékeztető kilométer a héten :-)
És szombaton már nem akartam belehalni a végébe sem, csak kellemesen elfáradtam és élveztem. Nem csak a végét, hogy meg lehet állni...

Amire nagyon oda kell figyelnem, az a karmunka és a folyadékbevitel, főleg futós napokon. Azt hiszem ez lesz a nehezebb. Viszont ha nem iszom eleget, a testem iszonyat fejfájással emlékeztet rá edzés után.

Lili kérdezte szombaton, hogy miért futok. Mondtam neki, hogy le szeretnék fogyni (többek között), mire ő: ANYA, DE NEM IS VAGY KÖVÉR!

Igaza van a mondásnak, hogy "nem azért szeretlek, mert szép vagy, hanem azért látlak szépnek, mert szeretlek". :-)

Mozgásban

Szombaton reggel a jégen kezdtük a napot, ügyesek voltak a csajok.

Elkísértük Attilát Pátkára dolgozni, ahol gyűjtöttünk egy csomó szép őszi levelet.

 Játszottunk a retro játszótéren.

Ebéd után erdőt jártunk és Koronás Parkoztunk.

Vasárnap délelőtt írást gyakoroltunk és olvastunk. Tizenegyre várták a lányokat a lovak.

Ügyesen dolgoztak, egyre több mindent meg tudnak egyedül csinálni, határozottan állítják meg a lovat, még az elindítással akadnak néha gondok.
Gyors ebéd után ismét a jég várt bennünket, buli volt ugyanis a szinkronkorisoknak, előkészítősöknek és tanfolyamosoknak. Kicsit megkésett Halloween-party, jelmezzel, korival. Csajok bő két órát koriztak, a nagyok még sorversenyben is részt vettek, nagyon lelkesek voltak. Pankával fogócskáztunk és már nem kell hagynom nyerni, mert gyorsabb a jégen mint én ami mondjuk nem nehéz .  Jó hangulat volt, zene, jelmezverseny (csajok kaptak is egy doboz csokit, nagyon boldogok voltak). Szuper nap volt, nagyon élvezték. Olyan öröm volt nézni, hogy mennyire jól érezték magukat és Lilinek is teljesen természetes volt, hogy beáll a sorversenybe, pedig nem tudták előre, hogy lesz. Mikor mondták, hogy akinek kedve van álljon be, ment és csinálta.

A decemberünk nem lesz unalmas, ez már most látszik. December 14. táncos nap, december 20. lovas karácsony, és az énekkarral is mennek fellépni a nagyok. Pénteken azt mondták a csajok, hogy templomi fellépésük is lesz, Lili azon izgul, hogy nehogy egy napon legyen a tánccal, mert akkor nem fogjuk tudni, hová menjünk. Meg kell majd kérdeznem Nóra nénit, hogy tudják-e már a fellépések időpontját. Már három karácsonyi dalt tanultak pénteken és hétfőn már a táncot tanulják hozzá, plusz a további dalokat. Eléggé be lesznek fogva év végéig. Szerencsére lelkesek és nagyon szeretik csinálni.
Lili kérdezte, hogy: FOGSZ SÍRNI, ANYA?
Szerintem igen.
DE CSAK ÖRÖMÖDBEN, UGYE? AZÉRT MERT OTT LÁTSZ BENNÜNKET?