Játék

Sokat hallgatok mostanában Pál Ferencet, egy kolléganőm hívta fel a figyelmemet, hogy az oldalán meghallgatható az összes korábbi előadása. Élvezet hallgatni és sokszor komoly gondolkodnivalót ad. Mióta én is dolgozom, folyton időhiányban vagyok, türelmetlenebb lettem, nincs annyi időm a gyerekre, amennyit szeretnék. Folyamatosan dolgozom rajta, igyekszünk minőségi időt együtt tölteni a lányokkal, de még így is túl sokszor hallom magam, amint azt mondom, hogy: MOST NEM ÉREK RÁ! MAJD KÉSŐBB! Nem szeretem mondatok ezek!

Pál Feri szerint a gyereknek a mai felgyorsult világban:

- túl sok játékuk van

-túl nagy a választási lehetőségük

-túl sok információval rendelkeznek

-túl nagy sebességgel élnek

Van benne igazság, de minden gyerek máshogy reagál rá, van akire ezek a dolgok rosszabbul hatnak, persze, hogy nekem is jutott egy ilyen gyerek. Bevallom a túl sok játék bűnébe mi is beleestünk. Az ember szeretne mindent megadni a gyerekeinek, mert szereti őket, de nem tudja nekik a legfontosabbat megadni, az időt, ezért kompenzál. És máris felmerül a kérdés, hogy jól szeretjük-e őket...Nem egyszerű a dolog. 

Mindenesetre vasárnap leültem melléjük és jó sokat játszottunk, építettünk, szerepjátékoztunk. Jó volt.

 

Az állatok világnapja alkalmából szombaton alkottunk is kicsit.

A szabadban is játszottunk.

És nézzétek, ilyenkor mindig úgy megnyugszom, hogy tudnak játszani egy-egy darab fával, levéllel, olyan igazán. Szabadon eresztik a képzeletüket és máris ebéd fő a falevél tűz felett. És hosszan játszanak teljes egyetértésben.

Hacsak lehet, játszik a gyermek. Mert végül a játék komolyodik munkává. Boldog ember, ki a munkájában megtalálja a valamikori játék hangulatát.

Sütő András

A játék a kutatás legjobb módja.

Albert Einstein

Semmiben sem nyilvánul meg olyan világosan az emberek jelleme, mint a játékban.

Lev Tolsztoj

A játék köt és old. Leköt.
Elbűvöl, vagyis elvarázsol.
Te le van azzal a két legnemesebb emberi tulajdonsággal, amit az ember a dolgokban érzékelni
és ki fejezni képes:
tele van ritmussal és harmóniával.
                                                        (Huizinga: Homo ludens)"

A játék. Az különös. Gömbölyű és gyönyörű, csodaszép és csodajó, nyitható és csukható, gomb és gömb és gyöngy, gyűrű. Bűvös kulcs és gyertya lángja, színes árnyék, ördöglámpa..."

"...Játszom én és táncolok,Játszom én mint sok dolog. Látszom fénybe és tükörbe, Játszom egyre, körbe-körbe. játszom én és néha este fölkelek, s játszom, hogy akik alusznak, gyerekek." (Kosztolányi Dezső)

Forrás