Fárasztó dolog elsős gyermek szülőjének lenni

Egynek is, nemhogy kettőnek. Mert így mindjárt kétszáz oldalnyi Játékházat kell szétvagdosni képekre és szótagokra altatás után, mikor már alig látsz.

Mert kedden a szülői értekezleten nem lehet kétfelé szakadni, és megvan az a hülye szokásom, hogy mindent ÉN akarok hallani, mindenhol ÉN akarok ott lenni, ami a gyerekekkel kapcsolatos. Persze Anyu is tökéletesen megoldotta a feladatot. Második hét szerdára lett B heti órarend is, és ez engem annyira összezavart, hogy szegény Lilinek nem pakoltam be az erkölcstan könyvét csütörtökre. A füzete meg elveszett. Két mesefüzetet kértek, annyit is vettem/csomagoltam első napra, az egyik a táskájában van, környezet füzet címen fut. A másikról azt hittem, hogy beszedték, de a napközis tanárnő szerint nincs ott. Hétvégén vehetek újat, a vastag piros-kék ceruzákkal egyetemben, amit Dorka szinte két hét alatt elkoptatott, aztán egyet el is tüntetett. Alig tudom fejben tartani, hogy melyik osztályban mit kérnek és hogyan, mert nagyjából hasonló, de azért mégsem. Tudom, én akartam a külön osztályt és továbbra is úgy gondolom, hogy jól döntöttünk, mert a gyerekeknek jó, főleg Lilusnak, aki teljesen kinyílt és felszabadult. (olyan dolgokat old meg egyedül, amiket az oviban kizárólag Dorka csinált meg helyette)

Reggelre Attilának oda kell készítenem mindent, amit vinni kell, amit a gyerekekre kell adni, hogy kicsit könnyebb legyen neki a három fáradt kislányt kiterelnie a kocsihoz és lehetőleg odaérjenek mindenhová időben.

Minden délután hazaérkezés után (Apunak köszönet, aki fuvaroz bennünket, mert a két iskolatáskát én alig bírom el, nemhogy a lányok) kipakolom a két táskát és megnézem, hogy mit csináltak aznap. Általában Dorka írása láttán kisebb szívrohamot kapok, mert összecsapja, két perc alatt túl van rajta és sajnos olyan is volt már, hogy a napköziben elkészített házit kiradíroztam és újraírattam vele. Nem akarom megutáltatni vele már most az egészet, de attól félek, hogy ha most nem követelünk meg tőle egy színvonalat, később már nehéz lesz. Neki meg kell tanítani, hogy igényesnek kell lennie a munkájára, mert Lilivel ellentétben neki ez nem jön értelemszerűen. Cserébe viszont gyönyörűen „olvas”. Lilinek ez megy nehezebben, írásai viszont állandóan csillagosak. Tegnap óta van gyakorlófüzetünk is, dolgozunk is bele. Minden nap olvassuk a tanult betűket az olvasókönyvből, bár ez még ugye csak betűfelismerés.

aaióóóiaaióóaaióóiaaiaaó

stb.

Szegény Panni sokat nyűgösködik mostanában, kicsit mellőzve érzi magát, de ebben az időszakban egyedül vagyok a három gyerekre, később meg már nem akarok őket a tanulással kínozni, így is fáradtak.

Kedden beiratkoztunk a táncra a suliban, nagyon tetszett nekik, szívesen mennek jövő héten is.

Csütörtökre Lilinek elkezdett folyni az orra, fáj a torka/feje, remélem, hétvégén ki tudom kúrálni és nem kell hiányoznia mindjárt az elején. Elkezdtem neki az orrcseppet és homeopátiás készítményeket adni, talán elég lesz.

Minden nap hat órájuk van, igaz, hogy ebből ötödikben ebédelnek (kivéve, amikor emelt ének van), de akkor is sok.

Elfáradtunk így hétvégére!

Reggelente kb. így utazok a buszon, csak nekem nincs két helyem, így ülve alszom :-)

Jövő hónaptól viszont úgy tűnik, könnyebb lesz az életünk, de nem akarom elkiabálni, amíg nem lesz teljesen biztos a dolog.

Azért a tanulás mellett másra is jut idő délutánonként.

Szép időben az udvaron játszunk

Kevésbé szép időben gyöngyözünk

Bogyóetetés

Dorka mai rajza a környezet munkafüzetében Mi leszel, ha nagy leszel témakörben.