Döntésképtelenség - Panka és az ovi 4.

Amikor Panka múlt héten fél hatkor zokogva ébredt, hogy nem akar oviba menni, délután odamentem Erika nénihez és megkérdeztem, hogy bevennék-e Pannit jövőre lepkésnek. Az igen után, átcsattogtam az óvodavezető irodájába és ott is rákérdeztem a lehetőségekre. Itt is zöld utat kaptunk, bár a csoportbeosztások már megvannak. Hétvégén Pankával is átbeszéltük és ő is menne. Mondtuk neki, hogy a lányok már nem lesznek, és a nyusziból sem lesz ott az a pár kisgyerek, akikkel mostanában játszik. Azt mondta nem baj.
Tegnap beszéltem az egyik jelenlegi óvónénijével is, megkérdeztem, hogy ő hogy látja. Azt mondta, hogy ha fél évkor kérdezem, simán azt mondja, hogy vigyük, de szerinte sokat javult a helyzet.
Választ kellene adnom legkésőbb péntekig, mert hétfőn szülői lesz az újaknak, ahol csoportbeosztást is sorolnak. Nem tudom, hogy mit csináljak. Sokkal könnyebb lenne, ha meg tudná fogalmazni, hogy mi az amit nem szeret itt, de ez nem megy. Csak nem jó...látom, érzem, hogy még mindig nincs a helyén, bár valóban alakult a dolog tavaly óta. Vajon jót teszek-e azzal, ha kirángatom innen és átteszem a lányok csoportjába, ahol ugyan az óvónéniket régebb óta ismeri, mint a sajátjait, de a legtöbb általa ismert és kedvelt gyerek elmegy iskolába a lányokkal együtt.
Úgy gondolom egyébként, hogy Panninak jobban tetszene a vegyes csoport a nagytesók és a baráti kör miatt. Bár most a csoportban maga köré gyűjtött pár kisebb gyereket - akik hagyják magukat - és bandavezért játszik. 
Most légy okos, Domonkos!