ha nem is Kanizsára, de a Hűvösvölgyben. Bár mindenkinek nagyon sok dolga lett volna, muszáj volt kicsit kimozdulnunk, nagyon kellett egy szusszanás, egy kis friss levegő, nekem személy szerint az erdő.
Eredetileg túrázni és gőzöst fotózni indultunk, aztán a csajok rábeszéltek bennünket a vonatozásra is. Családi jegyet vettünk, amivel egyész nap annyiszor lehet fel-le szállni a vonalon, ahányszor csak szeretne az ember.
Hűvösvölgy állomáson szálltunk vonatra és Virágvölgyig mentünk, ott csatangoltunk egyet a csodaszép fák között és elindultunk visszafelé, hogy a Hárshegy állomáson leszállva, a végállomás felé sétálva várjuk a szemejövő nosztalgia gőzöst.
Én csak telefonnal fotóztam, de láttunk sok profi gépes fotóst is a környéken.
Jó volt egy kicsit kiszakadni a taposómalomból.
Helyesek a gyermekvasútasok. Volt egy kissrác, éppen ajándéktárgyakat árult a kocsinkban, amikor hívta az anyukája telefonon és azt mondta neki: "Most nem érek rá, a vonaton vagyok, üzeltelek"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése