Második

 és egyben utolsó áramszünetes szerda. Lehetne minden héten :-). Amúgy nem, mert a munkamennyiség nem változik és így sem fér nyolc órába...

Dorkát és Pannit elvittem reggel jégre. Lili tegnap úgy jött haza, hogy nem volt hangja és este elkezdett köhögni is...reméljük nem lesz belőle semmi komoly.

Hazafelé beugrottam a  Lipótiba, ilyenkor még minden is van, friss péksütit hoztam mindenkinek, ne legyen minden reggel szendó. Vettem joghurtot a mártogatóshoz, reggel már megsütöttem a sajttal-rántottával töltött tekercseket. Pancsi már írt is első szünetben, hogy köszöni a kakaós csigát. Tök jó fejek egyébként, mindig küldenek üzit, hogy finom volt az ebéd. Kell is a jó szó, mert baromi nehéz olyat kitalálni, amit meg lehet enni hidegen és szeretik és jól is laknak vele annyira, hogy hét óra után még egy kétórás edzést is le tudjanak nyomni. 

Megfőztem a tejszínes csirkét vacsorára, már csak köret kell hozzá. Készül majd még brownie Panni kérésére és van két szottyadt banánunk is egy gyors banános sütihez.

Megy a mosógép, a szárító, vasalást is terveztem.

Délután a hanggal rendelkezők Lalához mennek órára én beugrom azalatt a könyvárba, amíg még lehet.

Porszívóznom is kellene, de Mimmó olyan jól alszik az ablakban, nincs szívem felkelteni. Márpedig a porszívótól frászt és idegrángást kap, ágy alá, szerény tetejére, polcra menekül.

Feltettem hétvégén a téli madáreleséget is, hogy megtalálják, mire jön a hideg, délelőtt már láttam cinkét. 

Lilinek nem lesz suli szombaton, ami most jól is jön, tekintve, hogy örülök, ha péntekig kihúzza.

Tópartiban lesz tanítás, de csak 30 perces órák lesznek, azért azt ki lehet bírni, emberi időben végezni fognak. Kaptunk az egyesülettől kikérőt, de nem fogom őket elhozni, minden edzésen ott vannak, a szerda reggelin is, most a suli fontosabb.

Iszonyúan büszke vagyok a lányokra egyébként, hogy mennyire keményen dolgoznak, tudatosak, felelősségteljesek. Keményen hajtanak mindenhol.