Panyesz nélkül

- furcsa
- csendes
- nem találom a helyem

Vasárnap öt körül hagytuk ott Jásdon. Nem sírt :-), én sem :-)
Nem gondoltam, hogy ő lesz az első ott alvós táborozónk, bár tény, hogy a legvagányabb, legtalpraesettebb legnagyszájúbb kölyök az alomból :-)

Első este nem telefonáltak, második este meg fél kilenckor értek vissza a túrából, akkor kapták meg a telefont. Már tűkön ültem. A nagyok csúnyán kiröhögtek...
Panka persze tele élménnyel, nagyon jól érzi magát, kirándul, kecskét fej, őzikét simogat, régi mesterségekről tanul, számháborúzik, sátorban is aludt már egyik este.

Azért mi is igyekszünk elfoglalni magunkat. Hétfőn egy kis amőbát gyártottunk kövekből és maradék konyhacsempéből, aztán jókat játszottunk rajta.

Kedden pótoltuk a hétvégén elmaradt házimunkát, kekszet gyúrtunk.

Szerdán átjött Lili osztálytársa Dóri és a húga, készítettünk manólakot kőből, fogócskáztak, tollasoztak, jól érezték magukat.

Ma pedig énekórán voltunk Lalánál, nagyon szeretnek járni, jól érzik magukat és szerintem sokat fejlődtek is. Készülnek is rendesen, gyakorolnak hét közben is.

Holnap négyre pedig mehetünk Mankáért :-)