A sunyi kis dög egészen sokáig visszavonult, szépen nőtt Lili haja, alig volt folt, néha már kendő nélkül is kimerészkedett, karácsony előtt készültek profi fotók is így.
Már múlt hét óta figyelem, hogy megint hullik, nem szóltam, vártam, hogyan reagál majd. Megtanultam, hogy nem szeret róla beszélni, nem zaklatom vele, mindig megvárom, míg ő kezdeményez. Jeleztem az osztályfőnöknek, hogy várható, hogy megborul lelkileg, itthon már láttuk a jeleket. Ma este behívott a fürdőbe és mondta, hogy megint hullik, észrevette, hogy nap végére egyre több szál van a ruháján és a kendőben.
Azt hittem megszakad a szívem.
Annyi pozitív van az egészben, hogy most nem zárkózik el az orvos felkeresésétől, így jövő héten bejelentkezünk a Heim Pál szakrendelésére és felveszem a kapcsolatot a lézerakupunktúrás doktornővel is. Aztán persze sokat nem segít, de legalább úgy érezzük, hogy teszünk érte valamit...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése