31 hét és 5 nap, nekünk, nekik ennyi jutott.
Sokk, félelem, információhiány és mérhetetlen hit jellemezte az első három és fél hetet.
Lili jól volt, csak apró és lustácska, leginkább aludni szeretett.
Végig azt mondták, hogy Dorkát nem fogjuk hazahozni, de tudtuk, hogy olyan nincs.
Ő élni akart, hihetetlen kitartással küzdött nap mint nap, mi pedig segítettük, ahogy tudtuk. Főként a jelenlétünkkel, ezzel adhattuk akkor a legtöbbet és azzal, hogy hittünk benne.
Megcsinálta, visszajött minden összeomlásból, visszahúzta a láthatatlan kötelék, a szeretet.
Hat és fél hét kórház, megtettek érte mindent, amit tehettek, de kellett hozzá Ő is.
Két év Dévény-torna, rengeteg könny, küzdelem, de csinálta rendületlenül.
Három év szenzomotoros intenzív terápia, ezt legalább már élvezte, kúszott-mászott, ugrott, futott.
Mozgásvágya azóta is csillapíthatatlan, szinkronkorcsolyázik, kajakozik, 25 perc alatt futja az öt kilométert.
Ő az én Hősöm, a példaképem.
Mert nincs lehetetlen!
Hálás köszönet mindazoknak az Orvosoknak, Nővéreknek, Fejlesztő szakembereknek akik végigkísértek minket az úton!
Hálás köszönet a családunknak és barátainknak, akik védőhálót tartottak alánk a legnehezebb időkben is!
Hálás köszönet Dorkának és Lilinek, hogy vannak nekünk!
Többen érdeklődtek, hogy mi újság a lányokkal.
Nagyon jó lenne gyakrabban írni, mert olyan jó visszaolvasni azokat az időket, amikor szinte minden nap volt bejegyzés.
Nem is lenne gond, ha minimum negyven órából állna egy nap.
Az iskolakezdésről írtam utoljára, nem most volt.
Visszaszoktunk szépen a rendszerbe, kettőt pislantunk aztán itt a félévi bizonyítvány.
Csajok nagyon lelkiismeretesek, tanulnak, szorgalmit írnak, pályázatokat készítenek.
Szerencsénk volt az idővel, majdnem október végig a tavon tudtak maradni a kajakok, azóta az alapozás folyik a jövő évi vizes szezonra.
Hétfőnként futóedzés. Ez nekünk nagyon izgalmas, háromkor elhozzuk a suliból az aprónépet. Fél négytől négy ötvenig vannak hivatalosan jégen. Háromnegyedkor lekapom őket, akkor már a levezető játék zajlik edzés után. A korcsolyacipő helyébe futócipőt rántanak, és elkocogunk a Haleszba, amolyan bemelegítésként, ahol öttől a kajakos futóedzésen veszünk részt. Fél hét körül már otthon is vagyunk, befejezik a házi feladatokat, vacsi majd fürdés és zuhannak az ágyba.
Kedden csak egy óra kori van suli után, ilyenkor időben otthon vagyunk, jut idő tanulásra, ekkor szintetizátoroznak is.
Szerdára került a kajakos úszóedzés a nagyusziban, este hétre, ami nem annyira jó időpont, de ez van. Egyedül jönnek haza, tanulunk, hangszert gyakorolnak; kapnak uzsonnát, mert folyton éhesen jönnek meg a suliból és fél hétre megyünk az uszodába. Van fél kilenc is mire hazaérünk, de fürdést és hajmosást szerencsére letudjuk az usziban, így gyors vacsora után lehet pihenni.
Csütörtökön pihenőnap, tanulás, hangszer, van idő egy nagyobbat szusszanni.
Pénteken szerencsére a suliban nem szokott írásbeli lenni, ilyenkor általában kézműveskednek, programok vannak, most pénteken például Márton napi lámpás felvonulás volt.
Konditermi erősítő kajakos edzés jut erre a napra.
Kicsit féltem, hogy a friss levegő, a tó, a víz után mennyire fogják élvezni a csajok a bezártságot, az erősítő edzéseket, de szerencsére élvezik. Legnagyobb meglepetésemre a futóedzéseken sem nagyon szenvednek, pedig Dorka az egyetlen aki ebben jó hármuk közül és neki sem a kedvenc sportja. Bár ősszel voltak sikerei, most lelkesebb megint.
Voltunk együtt pár futóversenyen, az öt km-t nagyon szépen futja már, legutóbb Balatonakalin 25 perc alatt, ami szerintem nagyon szép eredmény egy tíz évestől.
Családilag jártunk a Kolonics György emlékfutáson is, itt az egész család lenyomta a két km-t.
Zircen futottunk éjszakai futáson is kettesben Dorkával a csodaszép erdőben, jó móka volt.
A kajakos csapat nagyon jó kis társaság lett, jól érzik magukat a csajok, szívesen járnak. Imádják az edzőket, amikor odaérünk mindenkit végigölelgetnek :-)
Az év vége az ének-zenei tanulmányoknál is sűrűsödik.
Ma a Városházán énekeltek a nagyok a Kodály Maratonon, ami a Kodály emlékév tiszteletére rendezett konferencia része volt. December 19-én lesz a zeneiskolás koncert, 21-én pedig az iskolai ének zárókoncert.
Pankával jártunk szavalóversenyen, nagyon jól érezte magát, szeretne menni legközelebb is. Az írással küzdünk most kicsit, mert a tollbamondásai nem igazán sikerülnek. Gyakorlunk bőszen, de nem akarom megutáltatni vele.
Voltunk a Pál utcai fiúkon a Vörösmarty színházban. Lányok teljesen rákattantak, megvettem nekik a CD-t, éjjel-nappal azt hallgatják, már tudják kívülről az egészet. Megnéztük a filmet is azóta és Panka elkezdte a könyvet is olvasni.
Esténként most Danny bá-t olvasunk, már a másodikat, nagyon tetszik a lányoknak, jókat kacagnak rajta. Azt hiszem a karácsonyfa alatt is lesz belőle egy-két rész.
Szabadidőnkben (haha) kirándulunk, kézműveskedünk, jártunk múlt hónapban az IKEA-ban is, csajok imádják.
