Lovacskázós

Úgy tűnik stabil a  kellemes idő, így a héten visszajelentkeztünk a loviba is.
Lili reggel kitalálta, hogy ő nem szeretne, mert régen voltunk és most fél. A kocsiból sem akart kiszállni, végül bejött a pályáig, de fél perc szemlélődés után inkább kivonult az állatsimogatóhoz.
Mivel Panka már régóta nyúzott, megkérdeztem Mónit, hogy nem mehetne-e az apróság, végül is idén elkezdi a sulit.
Beleegyezett, így egy boldog törpe szállt lóra és egész végig körbevigyorogta a fejét.

 Ebéd előtt még kocsit mostunk, a lányok addig árokban henteregtek.

 Ebéd után leparkoltattuk a lányokat Attila szüleinél, mi pedig Zsófival és Gergővel tekertünk egy tókört. Ezen a 45km-en ért minket minden, ami csak bicajost érhet. Attilának mindjárt a negyedik km-nél csapágyas lett a bringája, így ezt mindjárt az elején lecseréltük apuéra. Gergőnek az első fékje rosszalkodott időnként, Zsófi defektet kapott egy csavartól, szerencsére 500m-re egy nyitva tartó bringaszerviztől. Nekem a váltóm nem működött, így combizomra gyúrtam végig elég rendesen :-)
Azért hazaértünk végül, reméljük a következő túra jobb lesz, mint a szezonnyitó. Mindenesetre most mennek a gépek szervizbe.