Vírus

A héten szépen ledöntötte a család nagy részét a hányós-hasmenős vírus. Vasárnap reggel Dorka kezdte a sort, de akkor még azt hittem, hogy Panka előző napi buliján evett-ivott túl sokat/össze-vissza. Lili és Panka Anyuékkal mentek Jánossomorjára Nyunyit köszönteni. Dorka pedig velünk jött a Városligetbe a Coca-Cola futásra. Alig álltunk meg a helyszínen, mikor ismét rosszul lett, így gondban voltam, hogy mi legyen a futással. Ha csak rólam lett volna szó, akkor már fordulunk is vissza, de a Kore jótékonysági követe voltam aznap és nem akartam cserben hagyni a lányokat. Így felvettük a rajtszámot, Dorka megkapta a versenypólómat, én meg a Kore-sba öltöztem át. Mondtam nekik, hogy jöjjenek haza nyugodtan, de meg akart várni, így maradtak, ekkor már kicsit jobban nézett ki és szurkolt is nekem végig. Ez a 10 km most nem az enyém volt, 1:05:51-el értem célba, rosszabb lett, mint a legutóbbi, de ezt éreztem is végig, nem is akartam erőltetni, csak a teljesítés volt a cél. Hétfőn reggel a doktornéni közölte, hogy fertőző a cucc és számíthatunk még lázra is, meg persze arra, hogy a többiek is beállnak a sorba. Pankának kedden volt az évzárója, így nem meglepő, hogy hétfőn éjjel lett rosszul. Lili kedden-szerdán fájlalta a hasát, de végül is neki ennyi volt és Dorka is hamar felépült, csütörtökön már ment is suliba.
Szegény Anyu kedden éjjel dőlt ki, én szerda délután. Lázam persze egyedül nekem volt :-)
Panka évzáróján végül egyedül vettem részt, mert Márti néni búcsúztatója is akkor volt és nálam volt az ajándék. Anyósom nagyon sokat dolgozott vele, szerintem nagyon szép lett. Minden kisgyerek hozott egy darab agyagot, ebből állt össze a takaró, szeretetből szőve.

Remélem sokszor eszébe jutnak majd róla Márti néninek a gyermekeink.

Pénteken délután volt a Kossuth-os tavaszköszöntő gálaműsor, amin hagyományosan az elsősök és a negyedikesek szerepelnek.
Liliék csodaszép népi játékot adtak elő, nagyon színvonalas volt, édesek voltak, Dóri néni szépen felkészítette őket.

Így összefogva sajnos látszik, hogy mennyi hajacskája elhullott megint, de ragaszkodott hozzá, hogy az ő hajába is belekerüljön a piros masni, mint a többi kislányéba. Fonni nem mertem, nehogy még jobban roncsoljuk, igyekeztem viszonylag lazán összekötni.

Dodókáék is helyesek voltak, lelkesek, de az ő műsorukban azért még lett volna lehetőség szerintem, de persze ez nem a gyerekek hibája. A Hupikék törpikék zenéjére táncoltak és Dorka nagyon büszke volt, hogy az első sorban állhat.

Panka az első nem hányós reggelén, amikor észreveszi az ágya mellett a vödröt: ANYA, NEM HÁNYTAM, MERT NEM LÁTTAM A VÖDRÖT!